Új perspektívát nyitó EU-tanulmány jelent meg a gyenge olvasókról és az őket támogató rendszerről. A kutatási eredményeit most közzé tevő, hat ország kutatóit tömörítő PROREAD munkacsoport magyar kutatásvezetője Csépe Valéria.

Az EU országaiban ötből egy gyermek gyengén olvas. Ez a kezdő megállapítása a PROREAD című kutatásnak, amelyet Leo Blomert, a Maastrichti Egyetem Pszichológiai és Idegtudományi Karának professzora koordinált, magyar kutatásvezetője pedig Csépe Valéria az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az MTA főtitkárhelyettese volt.

 

A PROREAD az első olyan kutatási projekt, amely 3000 gyermekkel vett fel egyedi tesztadatokat az EU hat tagországában; Hollandiában, Franciaországban, Finnországban, Németországban, Magyarországon és Portugáliában. A kutatók ezen kívül 6500 (fejlesztő) tanártól származó összetett és részletes adatot használtak fel annak felderítésére, hogy mennyire hatékony az a támogatási rendszer, amelyre a gyengén olvasók támaszkodhatnak. A kutatási eredményeknek a tudományos elméletekre és az oktatáspolitikára egyaránt lehet azonnali hatása. Ennek alapja annak bizonyítása, hogy a különböző nyelveken történő olvasástanuláshoz, ellentétben a gyakori feltételezésekkel, nem eltérő kognitív készségekre van szükség. A gyengén olvasóknak nyújtott hatékony intervenció tehát a nyelvi határoktól függetlenül nyújthat segítséget.

„Minden, a gyengén olvasó gyerekek támogatását célzó oktatási befektetésnek azonosan fontos célpontja kell, hogy legyen a gyermek és a tanár, mivel csak az egyik résztvevőre koncentrálni bizonyíthatóan nem hatékony” állapítja meg a valamennyi EU ország oktatáspolitikájáért felelős döntéshozóknak szóló, alapvető áttörést jelentő üzenet.

A PISA-eredmények 2001-es nyilvánosságra hozatala óta foglalkoztatja az oktatáspolitikusokat az a kérdés, hogy miként javítható a gyengén olvasók támogatási rendszere. A PROREAD kutatási eredményei azt mutatják, hogy az EU egyes tagországai között alapvető eltérések vannak aszerint, hogy miként működik a gyengén olvasókat támogató rendszer. A kutatás egyik alapvető következtetése az, hogy nincs olyan kiemelhető faktor, amely a hatékonyság egyedüli záloga lenne; ugyanis a vizsgált támogatórendszerek közül a hatékonyak valamennyi faktor esetében magas szinten teljesítenek, a kevésbé hatékonyak viszont csupán néhány és nem valamennyi faktor esetében jó vagy magas színvonalúak. Jelentősebb hatékonyság azonban soha nem érhető el akkor, ha a támogatási befektetés választási kényszerét a „gyerek vagy tanár” kérdés jellemzi. A gyengén olvasókat támogató oktatási rendszer csak akkor lesz hatékony, ha az ellátórendszerre irányuló erőfeszítés mindkét résztvevőre irányul és összehangoltan valósul meg. A hatékony támogatórendszer harmadik esszenciális jellemzője a jól működő kommunikáció tanárok és fejlesztők, illetve fejlesztők és diagnoszták között.

Az olvasástanítás egyik uralkodó nézete szerint az olvasástanuláshoz szükséges kognitív (megismerő) készségek eltérőek aszerint, hogy az adott nyelv erősen transzparens (hétköznapi szóhasználatban ’fonetikus’), mint a magyar, vagy átlátszatlan, mint a francia vagy az angol (a teljesen transzparens nyelvekben, mint például a finn, ugyanaz a betű mindig és minden szóban ugyanúgy ejtendő ki). A PROREAD kutatás eredményei ugyanakkor azt mutatják, hogy az olvasás tanulásához valamennyi országban ugyanazok a készségek fontosak. Ez azt jelenti, hogy az írott nyelv az eltérő anyanyelvű olvasók esetében nem támaszkodik eltérő kognitív képességekre, jóllehet az olyan átlátszatlan ortográfiájú nyelvek esetében, mint a Portugál az olvasás fejlődése lelassul.

Az EU támogatásával végzett kutatás konkrét eredményekkel járul hozzá ahhoz, hogy miként lehet hatékony támogató rendszert kialakítani, illetve a hatékonyan fejlesztő intervenció nem kötött nyelvi és országhatárokhoz. A gyengén olvasók hatékony támogatási rendszerét ismerve tud majd az EU gazdasági és kulturális kötelezettségeinek is jobban eleget tenni, hiszen így előzhetők meg az elégtelen olvasási készségeknek az egyénre és a közösségekre is kiterjedő romboló hatása.

A PROREAD résztvevők:

Hollandia: Leo Blomert (koordinator), Maastricht University; Franciaország: Johannes C. Ziegler, Aix-Marseille Université and CNRS; Finnország: Heikki Lyytinen, University of Jyväskylä; Németország, Gerd Schulte-Körne; Ludwig-Maximilians-University, Munich; Magyarország: Valéria Csépe, Hungarian Academy of Sciences; Portugália: Alexandra Reis, Universidade do Algarve

Az angol nyelvű sajtóközleményt kibocsátotta a Maastrichti Egyetem Kommunikációs és Sajtóosztálya, a PROREAD tanulmányt megjelentette a European Commission Education & Training honlapja 2009. június 16-án.