Nemrégiben ért véget a Nemzetközi Olvasástársaság éves bizottsági ülése. Ezen a Magyar Olvasástársaság képviseletében Juhász Valéria is részt vett.
 
Az alábbiakban az ő beszámolóját olvashatják:

 
2015. január 22-e és 25-e között rendezték meg Koppenhágában a Nemzetközi Olvasástársaság (International Reading Association) bizottsági ülését, amelyen idén 30 ország képviselője jelent meg. A háromnapos konferencia egyik legfontosabb mozzanata az volt, hogy az olvasáskutatások széles körű és komplex megközelítésének kifejezésére a társaság nevet változtatott. Az olvasás szót a literációval váltották föl, a szervezet új neve tehát: International Literacy Association (ILA).
A literáció szóra váltást az indokolja, hogy az olvasás csak egy fókuszpontja a kutatásoknak, azonban ezzel kapcsolatban számos más olyan képességet kell megtanítaniuk a 21. század tanárainak, pedagógusainak és szélesebb értelemben véve a társadalom egészének együttesen, amelyek felkészítik a jövő nemzedékét a globális munkaerő-piaci kihívásoknak való megfelelésre. A literációs ismereteket olyan alapvetőnek és elidegeníthetetlen jognak tekinti a szervezet, amely hozzásegíti az embereket a boldoguláshoz, a jólléthez és a jóléthez, amelynek birtokában teljes egészként tudnak részt venni a közösségük mindennapi életében, hatékonyan hozzá tudnak járulni annak alakulásához, mellyel az egyén egyúttal saját életét is irányítja. 
Literációs képességekkel és jártassággal a világon minden embernek rendelkeznie kell, ezért a szervezet nem kevesebbet, mint azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a világ minden táján minden ember számára evidens legyen a magas szintű írási-olvasási képességek birtoklása, a literációs ismeretekben való jártasság, valamint a különböző kultúrákban való eligazodás képessége.
A szövetségen belül és más szervezetekkel együttműködve is kiterjedt kutatások folynak minden olyan területen, amely az írásbeliséggel, az írás-olvasás elsajátításával, a multimodális ismeretszerzési lehetőségekkel, a tanulási képességgel, annak nehézségeivel, a diszlexiával, a diszgráfiával, az olvasás és szövegértés problémáival, a tantárgyi szókincstanulással (content area literacy), annak fejlesztésével, az online és az offline olvasási sajátosságok és szokások jellemzőivel, a digitális nemzedék ismeretszerzési stratégiáival, a családi (family literacy), illetve az idős- és a fiatalkori olvasási szokások, kultúra támogatásával, az olvasás népszerűsítésével, a motivált, az új ismeretekre nyitott, kreatívan gondolkodni tudó ember nevelésével foglalkoznak. Az ILA támogat minden olyan alap-, alkalmazott és összehasonlító kutatást, amelyek eredménye a gyakorlatba ültetéssel elősegíti a literációs jártasság kialakítását, javulását, és lehetővé teszi, hogy egyre többen és magasabb szinten legyenek képesek boldogulni literációs ismereteik, képességeik által, mert ez az előfeltétele az élethosszig tartó tanulás kibontakozásának is. 
Mind helyi politikai, mind nemzetstratégiai szinten együtt kell működnie az oktatáspolitikusoknak, a kutatóknak és a gyakorlatban oktató-nevelő pedagógusoknak, tanároknak, könyvtárosoknak, a kulturális élet szereplőinek, a szülőknek, hogy céltudatos intézkedésekkel egy dinamikusabban fejlődő, a szürkeállományt jobban kihasználó, magasabb életszínvonalon és életminőségben élni tudó nemzet lehessünk, amelyben a tanulás éppúgy hozzátartozik az emberek mindennapi tevékenységeikhez, mint életfunkcióik működési igényeinek kielégítése. 
Az ILA résztvevői között egyetértés volt a tekintetben, hogy ebbe a tanulási, tanítási, fejlesztő folyamatba be kell vonni a pedagógusokon, a könyvtárosokon túl a szülőket és magukat a diákokat, tanulókat is. A reformpedagógiai irányzatokban megjelenő személyes felelősség kérdése a tanulás iránt egyre inkább bekerül a közoktatás gondolkodásába is. A tanítás helyett a hangsúly a tanulásra, az együttműködésre, az önálló ismeretszerzési eljárások kialakítására és támogatására, az analizáló és szintetizáló képesség kifejlesztésére és gyakorlására, az adatokat, tényeket logikusan rendezni képes, értelmes ember kinevelésére kerül. Tantárgyközi szinten előtérbe kell helyezni az olvasási stratégiák alkalmazását, az értelmes tanulás megteremtését.
A különféle olvasáskutató műhelyek, kutatócsoportok és kutatók által kikísérletezett és már számos helyen bevezetett olvasási stratégiák kialakítását már a kora gyermekkorban el kell kezdeni, amihez szükséges, hogy a szakemberek széles körű, dinamikusan működő, egymást is motiválni képes hálózatot alakítsanak ki a lakókörnyezetükkel közvetlenül, valamint a média különböző csatornáin keresztül. A szülők szakszerű felkészítésére, az aktív kapcsolat kiépítésére több programot, projektet is bemutattak a bizottság nemzetközi tagjai: mondókázásokat, ringató foglalkozásokat szerveztek, a szülő-gyermek (hangsúlyosan az apa-gyermek) „együttolvasásának” képét beépítik a köztudatba szóróanyagokkal, médiatermékekkel, híres emberekkel. Hangsúlyozták, hogy segíteni kell abban, hogy a tanulók minél inkább integrálódjanak a literációs környezetbe mind az iskolában, mind a könyvtárban, illetve a tapasztalatszerzés szempontjából lényeges, hogy szervezzenek színházlátogatásokat és egyéb kulturális programokat. Különös gondot kell fordítani a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. Az egész napos iskoláztatás egyik célja az is, mondta el az egyik dán iskolaigazgató, hogy biztosítsák a literációs környezetet, az információs technológiai eszközöket azon gyermekek számára, akik egyébként otthon ehhez nem férnek hozzá. Több ország képviselői nyilatkoztak arról, hogy az olvasástanulásban és -fejlesztésben egyre több szoftvert tudnak használni mind az olvasástanulás kezdetén, mind a későbbi fejlesztések során. Olyan több résztvevős játékszoftvereket fejlesztenek ki, amelyek javítják az olvasási stratégiák kialakítását.
Számos megszólalás hangzott el annak támogatására, hogy nemcsak a tanulókat, hanem a szüleiket is (akik jellemzően nem olvasó emberek) be kell vonni az olvasásfejlesztési folyamatokba, mert a megfelelő háttér nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a közös olvasásélmények erősítsék a nagyléptékű célokat, vagyis a társadalom egészének a gazdasági, kulturális felemelkedését. 
Szó esett még az időskorúaknak szervezett olvasóklubokról, -körökről, amelyek teret adnak az idősek szociális hálóinak megteremtésének és az aktív szellemi működésük fenntartásának, valamint az olvasás útján a generációs kapcsolatok újraépítésének, megerősítésének.
Mindezen megfontolásokat figyelembe véve növelni kell a társadalmi tudatosságot az olvasás és írás fontosságának tekintetében mind az online, mind az offline olvasási szokásokat illetően. Meg kell ismerni, hogy az olvasási szokásoknak milyen mikro-, mezo- és makroszintű hatásai vannak a társadalomra nézve. Több nemzet képviselője kiemelte, hogy országukban az oktatáspolitikusok és az olvasáskutatók szorosan együttműködnek abban, hogy összeállítsák a nemzeti alaptantervben azokat a szövegtípusokat, szövegeket, amelyek megismerésével elő tudják segíteni a felnövekvő generációk literációs ismereteinek széles körű fejlődését. A különböző iskolatípusokba járó tanulók különböző típusú szövegek befogadására nyitottak és képesek, így az alaptantervben összeállított szövegek e tekintetben is változatosságot mutatnak, differenciáltak az olvasói korosztály, a képességek és az érdeklődési területek szerint. A szövegek összeállításának kiindulópontja, hogy azok megismerésével a személyiségfejlődésen és az ismeretszerzésen túl megfelelően legyenek képesek megállni a helyüket a munkaerőpiacon.
A bizottsági ülésen az is megfogalmazódott, hogy nagyobb gondot kell arra fordítani, hogy a friss olvasáskutatással kapcsolatos eredmények minél gyorsabban eljuthassanak a szakma és a nagyközönség elé. Az eredmények gyakorlatba ültetésével hatékonyabb, magasabb szintű, az egyéni igényekhez jobban igazodó tanítási, tanulási technikákat lehet alkalmazni, amely teljesítménynövekedéshez vezet.
Több ország képviselői kiemelték, hogy a közösségi médiát az olvasástársaságok a közös cél szolgálatába állították, így kihasználják a különböző korosztályokat elérő Facebook, Twitter, LinkedIn, Flickr információáramlási és -megosztó felületeit. 
A kongresszus résztvevői beszámoltak egyre több új megjelenő folyóiratról és olvasáskutatással kapcsolatos kiadványról, nemzeti és nemzetközi szinten szervezett konferenciáról. Hangsúlyt fektetnek arra, hogy az iskolákban dolgozó tanári kar közös megbeszéléseket folytasson, terveket dolgozzanak ki a tantárgyakhoz kötődő, illetve az attól független olvasásfejlesztés elősegítésére, az iskolák közötti tapasztalatcserére, valamint a kortárs kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázására, a tanulásban való együttműködések kialakítására.
A nemzetközi tanácskozás résztvevői közösen átgondolták a literáció fogalmát és összetevőit, amelyben a hangsúlyok országonként is különbözőek lehetnek. A demokrácia hiányát a mindennapokban megtapasztaló nemzetek résztvevői kiemelték, hogy a fogalom elemei közt lényeges és nélkülözhetetlen elemnek kell tekinteni a kritikus szövegértelmezés, reflektálás képességét is. A literációs tudás nemcsak azoknak a szövegértési képességeknek a birtoklását jelenti, amellyel a 21. század embere elboldogul a mindennapokban, hanem hozzá kapcsolódóan minden olyan, a szemiotika körébe tartozó, multimodálisan megjelenő információk komplex értelmezési képességét is, amelyek ma már szorosan összetartozóan, együtt alkotják meg a jelentéseket, és segítik az embereket abban, hogy ismereteik bővüljenek, teljes értékű emberként vegyenek részt a társadalom életében, és kiteljesedhessenek a folyamatos fejlődésük által.
A kongresszuson résztvevők egyetértettek abban, hogy a literációs képességek fejlesztését az arra irányuló motiváltság kialakításával kell kezdeni. A belső motiváció kialakulásának kulcspontja az olvasás pozitív élményekkel, érzésekkel történő összekapcsolása (akár médiában megjelenő reklámokon keresztül), valamint az olvasás, illetve a tanulás presztízsének és értékének megteremtése.
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Dr. Vraukóné Lukács Ilona, elnök
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2.

Tagfelvétel és tagmegújítás
Amennyiben a Magyar Olvasástársaság tagja kíván lenni vagy tagságát szeretné megújítani kérem regisztráljon vagy jelentkezzen be az online tagnyilvántartó rendszerbe!
Olvaso tars LOGO2 kicsi
olvassel logo

BANNER SZIG kicsi
 
KE

Vonalban

Oldalainkat 185 vendég és 0 tag böngészi