2014. 01. 08.

Annyira jókat olvastam, hogy néha muszáj volt írni is

Év eleji körkérdésünk rövid válaszaiból talán kiderül, milyen sokrétű a kortárs gyerekirodalom. Három kérdés, sok-sok felelet. A mai válaszadó: Gombos Péter, aki a Kaposvári Egyetemen oktat gyerekirodalmat, maga is gyerekkönyvszerző, és a Magyar Olvasástársaság elnöke.

Gombos Péter a füleki népmese-konferencián

Mi volt 2013-ban a legnagyobb olvasmányélményed?
Négy könyv jut eszembe:
Egy képzeletbeli barát naplója, Szólít a szörny, A gonosz hét napja, A kőmajmok háza.
Mindegyik különleges – vagyis nem átlagos – regény valamiért. Külön öröm, hogy két magyar is fölkerülhetett a listámra, rég vártam már nagyobbaknak szóló, mélyebb, elgondolkodtató történetet.
Patrick Ness megint felkavarót írt, Dicks nevét pedig egy életre megjegyeztem, remélem, találkozhatok még a regényeivel.
Hadd említsem még meg Rowling Átmeneti üresedését. Nagyon nem gyerekkönyv, nem mondanám izgalmasnak, nincs túl jó hangulata, de nekem óriási élmény volt.

Mit szeretnél a közeljövőben elolvasni az elmúlt hetekben megjelent könyvek közül?
Berg Judit Almája érdekelne. Úgy tudom, ez kicsit nagyobbakat céloz meg, és a sakk-vonal miatt is izgalmasnak tűnik. Jókat olvastam a Tündérbodárról is, arra is kíváncsi vagyok. Remélem, az elkezdett disztópiasorozatokat is be tudom fejezni, talán megjelennek a még hiányzó epizódok.
És most már mindenképpen elolvasnám Rowling legújabb, álnéven írt regényét is…

Milyen terveid vannak 2014-re?
Mondjuk sokat olvasnék… De tényleg. És március végéig el kell készülnünk egy tanulmánykötettel is, amely az olvasóvá nevelésről szól. Ennek szerkesztője vagyok, leszek – szép feladat. Vannak befejezetlen dolgok a számítógép „fiókjában”, jó lenne, ha jutna idő ezekre is. És az elmúlt hónapokban aktívabb lettem az Író Cimborák blogján is. Annyira jókat olvastam, hogy néha muszáj volt írni is.

Forrás: Meseutca, 2014. január 7. (http://meseutca.hu/2014/01/07/annyira-jokat-olvastam-hogy-neha-muszaj-volt-irni-is/)


2013. 11. 09.

Olvas még bárki hosszú könyveket?

Az olvasás évezredek óta az emberi kultúra része, viszont az, hogy hogyan olvasunk, folyamatosan változik. Az olvasás természetellenes tevékenység volt, mert a veszélyforrások kiszúrásához szórt figyelemre, állandó éberségre volt szükség, de az agy fokozatosan alkalmazkodott ehhez az erős koncentrálást igénylő elfoglaltsághoz. Ma már gyakorlatilag nincs idő mély elemző munkák írására, és azok befogadására, a digitális szövegeknél pedig hajlamosak vagyunk multitaskingre, elkalandozunk. Ez végül az erős koncentráció és a fejlett memória elvesztésével járhat.
Vajon hogyan alakítja át az idegrendszert, ha rászokunk a digitális tartalmak fogyasztására? Másképp működik annak az agya, aki a digitális világban nő fel?
Azt hisszük, hogy a folyamatos multitasking ma alapvető készség, de amerikai kutatók szerint valójában nagyon kevesen képesek hatékonyan végezni egyszerre több feladatot. Akik régebben imádtak olvasni, úgy érzik, hogy már nem lennének képesek végigolvasni egy olyan hosszú könyvet, mint a Háború és béke. Ezek a változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre nő a közösségi oldalak szerepe a hírfogyasztásban, főleg a Z-generációhoz tartozók körében.
Az internet korában már nem tudunk egy szövegre koncentrálni, viszont kárpótlásul olyan képességeket kapunk, amikről néhány évszázada még senki nem is álmodott. Egy 2008-as amerikai vizsgálat szerint a hagyományos módon, hosszabb szövegeket olvasók fejében azokon az agyterületeken figyelhető meg aktivitás, amelyek a nyelvért, a memóriáért és vizuális adatfeldolgozásért felelősek, az e-szövegek – elsősorban a webes tartalmak – olvasása közben pedig a döntéshozatalért és a problémamegoldásért felelős területek dolgoznak. Természetesen az olvasás egyik fajtájáról sem jelenthetjük ki, hogy jobb vagy rosszabb a másiknál, de az biztos, hogy másra jók.
Forrás:
http://media20.blog.hu/2013/10/09/ki_olvas_el_egy_konyvet_a_21_szazadban 

2013. 05. 12.

A szerethetőség illusztrációja

Szegedi Katalin: Palkó

A Palkó nem egy afféle második rész, amely halványan emlékeztet ugyan az elsőre, de sehogy sem tud annak nyomába érni. Nem. Szívszorítóan szép könyv, talán még szebb is, mint az első.

Pedig maga a Palkó-figura talán kevésbé sikerült, mint Lenka: Szegedi Katalin ritkán rajzol fiúkat, s akkor is kissé lágyra, nőiesre sikerülnek alakjai. Talán Palkó nyeszlettsége sem csak annak köszönhető, hogy „fogyó holdnál született”: mintha nem tudna úgy kiteljesedni, mint Lenka, és ez már nem a testalkatára, hanem tekintetének elevenségére, hihetőségére is vonatkozik. Áll a tornasorban, és a sok igazinak tűnő gyerek után egy firka hajú, firkaszemüvegű fiú a sereghajtó… ez ő.

De milyen az a tornasor, az a tornaterem! Szinte érzi az ember a szagát, gyomrát összeszorítja egy régi, elfeledett érzés, és akárhol állt hajdan a sorban, hallja a sípszót s a kiabálást: „Tempósan, mintha élnétek!” Ez az egyik hihetetlen erőssége ennek a könyvnek: az atmoszférateremtés. Nem tudom, ma is ilyenek-e a tornaórák (a tornadresszek – hordanak-e még egyáltalán dresszt a lányok?), de Szegedi Katalin úgy sűrítette két-három képbe a megaláztatás zsámolyok és bordásfalak határolta, verejtékszagú birodalmát, mintha csak egy iskolába jártunk volna.

Forrás: meseutca.hu, 2013. április 30. (http://meseutca.hu/2013/04/30/a-szerethetoseg-illusztracioja/)


2013. 10. 31.

Bölcsességek könyvekről, olvasásról

Elektronikus könyvekről, az olvasás vagy épp a könyvesboltok varázsáról szólnak azok a bölcsességek, amelyeket a Könyvkonnektor oldalán olvashatnak az érdeklődők.
Egy rövid ízelítő:
 „A mai napig a könyveim felét könyvesboltokban vásárolom. Van úgy, hogy azonnal akarok egy könyvet, nem pedig holnap. Néha csak szeretek kiszabadulni az irodából, és kellemes környezetre vágyom. Majd meglátjuk – nem is olyan sokára , hogy a könyvesboltok egyre kellemesebb helyek lesznek. Több ülőalkalmatossággal, jobb kávéval, kedvesebb eladókkal. A jó könyvesbolt a XX. század végének közösségi központja, és erre az alapra építve kell versenyre kelni. Bőven jut hely mindenkinek.”  Jeff Bezos, Amazon alapító, 1998
A teljes anyag elolvasható itt:
http://konyvkonnektor.hu/?p=3835&utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=volt-egyszer-a-konyv-olvasas-az-elektronikus-idokben

2013. 04. 17.

Szerzőként és szakemberként Bolognában

Tavaly Both Gabi írta meg az ő „második Bolognáját”, idén Gimesi Dóra hasonló beszámolóját ajánlhatjuk  a bolognai könyvvásárról. A Csomótündér című könyv szerzője szubjektív élményeit osztja meg velünk a könyvkiadás irányzatairól, és természetesen legújabb könyvkedvenceiről is ír. A kiadók, szerzők és illusztrátorok eme színes kavalkádjáról szóló beszámolót ösztönzőként kínáljuk a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra igyekvőknek és minden könyvbarátnak.

Gimesi Dóra Műfogsor és tiramisu című írása a nemzetközi könyvvásárról a Meseutcán olvasható: 
http://meseutca.hu/2013/04/02/mufogsor-es-tiramisu/