0–6 éves korig 

D. Tóth Kriszta: Lolamesék – Paracsidom kertészet. Bp.: Sanoma, 2009. 68 p.

Ebből a könyvből a D. Tóth Kriszta kislánya ihlette történeteket ismerhetjük meg, melyeket Faltisz Alexandra olyan remek illusztrációkkal látott el, hogy az nemcsak a 3-7 év közötti gyerekeknek, hanem szüleiknek is élményt nyújt. Lola nevét már egy ország ismeri a Nők Lapja cikksorozatából, ebben a könyvben az ő kalandjain keresztül tárul elénk az óvodások elragadóan őszinte világa. A Lolamesék első kötetéből kiderül, hogy miért nem lehet mindenki felnőtt, hogy miért beszélnek az emberek különböző nyelveket, s mi történik a maggal, ha elvetjük, s odaadóan gondozzuk. A kötethez mellékletként csatolt DVD-n, melynek címe nem elírás, a történetet maga Lola meséli el nekünk, márpedig ő paracsidomnak hívja a paradicsomot.


SVEN NORDGVIST: Ki az úr a háznál?. Bp. : General Press, 2001. 28 p.

Sven Nordgvist 1981-ben felfedezte, hogy képeskönyvet írni szórakoztató. Így elkészítette a Pettson és Frindusról írt és rajzolt könyveit. A sorozat nyolc részből áll. Hol van a nővérem c. könyvéért az „August”-díjjal tüntették ki.
Saját munkásságáról így vall: „Nem került nagy erőfeszítésemre, hiszen egy olyan idős férfiről írtam, aki sokban hasonlít hozzám, és Findus könyvről-könyvre inkább olyan gyerek lett, mint idősebbik fiam Jesper”.
Talán éppen ezért lettek művei a gyerekek kedvencei. Ki az úr a háznál? c. könyve Caruso, a kakas, és Findus a macska ellentétéről szól. Findus régi barátai a tyúkok, Carusot csodálják.
A macska kimarad a régi játékaikból. Nem szereti a hangos kukorékolást sem – szóval féltékeny lesz. Egy kakast nem könnyű leszoktatni a kukorékolásról, de Findus az ármánykodástól sem retten vissza. De minden jó, ha a vége jó. Findust Pettson vigasztalja meg, és a kis olvasók megnyugodva tehetik le a könyvet.

Ajánlja: Biszvurmné Mózs Éva  gyermekkönyvtáros

 
6–8 éves korig

Fésűs Éva: Aranypofácska. Bp.: Szent Gellért Kiadó, 1997. 119 p.

Fésűs Éva kaposvári meseíró egykor nagy sikert aratott hörcsögökről szóló hangjátéka, az Aranypofácska most könyv formájában is megjelent, melyet a kaposvári születésű festőművész, Győrfi András illusztrált. A kisgyerekek megismerkedhetnek a szorgos, ám magának való, kapzsi Hörcsi Lajcsival, akit leginkább saját gyarapodása érdekli. Lenézi szomszédait, még a jólelkű Gözü nénit is csak a kerítéséig engedi. A hörcsöglegény élete váratlan fordulatot vesz, amikor megtudja, hogy Aranypofácskát, a meseszép hörcsöglányt Galád Görény fogságban tartja. Ettől a perctől Hörcsi élete mozgalmassá válik, s a mese végére teljesen megváltozik, még azt sem bánja, ha teljesen kifosztják az éléskamráját, mert számára többet jelent Aranypofácskával egy vidám fogócska a tarka réten. A mese egy ügyes tanmese, amely megtanítja a gyerekeket az élet egyik bölcsességére:

„féltett kincsed elveszíted,
csak amit adtál, az marad!”  

Ajánlja: Haászné Apáti Andrea helyismereti könyvtáros


11–14 éves korig

Dave Barry és Ridley Person: Peter és a csillagfogók. illusztrálta Greg Call; fordította Bosnyák Viktória. Szeged: Könyvmolyképző Kiadó, 2009.  392 p.

Az 1800-as évek végén Anglia valamely nyüzsgő kikötőjében öt árvaházi gyerek száll vízre egy ütött-kopott hajó fedélzetén. Sorsuk, hogy az óceán túlsó partján rabszolgaként szolgálják a kegyetlen Zarboff királyt

Nem túl vidám jövő ez számukra. Aki azonban velük tart ezen az utazáson, hamarosan fantasztikus kalandok részese lehet. Egy különös és mágikus kincset rejtő láda felbukkanása ugyanis mindent megváltoztat.

A fiúk találkoznak egy titkos társaság tagjaival, kalózokkal küzdenek, hajótörést szenvednek, és vademberek fogságába kerülnek, és az is kiderül, hogy még a durva modorú matrózok közt is akad segítőjük.

A tengeri csaták és fantasztikus menekülések közepette az árvaházi fiúk bátran szállnak szembe az ismeretlennel és saját félelmeikkel, hogy a történet végén a rabszolgasors helyett megleljék Sohaországot, ahol a sok szenvedés után végre igazi kisfiúkká lehetnek, vezetőjük Peter pedig a legendás Pán Péterré.

Dave Barry Pulitzer-díjas újságíró és Ridley Pearson, az Oxfort Egyetem Krimitagozatának díjazottja fantasztikus mesét írtak J. M. Barrie klasszikus művének előzményeként.

A majd négyszáz oldalas vaskos kötet senkit ne ijesszen meg! A sodró lendületű történettel olyan gyorsan haladhatunk, mint a híres fekete hajó, a Darázs az óceán hullámain.

Ajánlja: Horváth Péter tájékoztató könyvtáros

David Clement-Davies: Tűzhozó. Szeged : Könyvmolyképző, 2009. 417, [4] p. 

A brit szerző regénye nem kevesebbet vállal, mint hogy felélesszen egy régi, ám manapság egyre ritkábban előforduló irodalmi műfajt: az állatregényekét.

Ám szemmel láthatólag tudatában van annak is, hogy ezzel a műfajjal a mai fiatal olvasóközönséget nem olyan egyszerű megfogni, épp ezért egy frappáns megoldással a hagyományos állatregényt ötvözi a manapság divatos fantasy és az ifjúsági „hősregények” jellemzőivel. Azt gondolhatnánk, hogy ez a vállalkozás egy kissé kockázatos, ám Clement-Davies szépen megírt nagy ívű epikus regénye rácáfol erre.

A történet középpontjában Rannoch, a fiatal gímszarvas áll, aki aznap jön a világra, amikor apját megölik Sgorr, a kegyetlen és mindenre elszánt szarvas bérencei. Mivel a kis szarvas homlokán egy tölgyfalevélre emlékeztető folt van, ami a szarvasok ősi legendája szerint népük felszabadítójának jellemzője, Rannochnak menekülnie kell Sgorr vadászai elől.

A gímszarvas és társai nagy vándorlásra indulnak Skócia vadregényes tájain, miközben egykori csordájukban Sgorr minden lázadást letörve kegyetlen diktátorként uralkodik, aki természetesen nem nyugszik addig, míg a szökevény Rannoch nyomára nem bukkan, hogy végképp elpusztítsa a csorda jövőbe vetett reményét.

Rannoch vándorlása során lassan megismeri az ősi legendát, de sok kaland és megpróbáltatás után jut csak el odáig, hogy tudatosan vállalja sorsát, és egy mindent eldöntő nagy ütközetben, immár felnőtt szarvasként szembenézzen Sgorr seregeivel.

Látható, hogy a szerző nem bíz semmit a véletlenre, történetét egy általános mitológiai alapkonfliktusra építi, melyben a mítosz archetípusai ezúttal állatok. Újdonságként hat azonban az, ahogy ezt a hagyományos, sokszor elmesélt történetet ötvözi a mai ifjúsági irodalomra jellemző kis misztikummal, a Gyűrűk urához hasonlatos elképesztő csatajelenetekkel, és mindeközben nem feledkezik meg arról sem, hogy a szarvasok és egyéb erdei és vízi állatok életével, a természet jelenségeivel is megismertesse az olvasót.

A regényt mindazoknak lehet ajánlani, akik szeretik a hagyományos, Fekete István vagy éppen Felix Salten által művelt állatregény műfaját, vagy éppen a Tolkien-i mitikus-fordulatos nagyregényeket. Ha pedig az olvasó mindkét műfajt szereti, egész biztos, hogy nem fog csalódni.

Ajánlja: Kéki Kálmán médiatáros

 

13–16 éves korig

Towsend, Sue : Adrian Mole: Cappucino-évek. Budapest: Gabo, 2009.

Ezt a könyvet a nosztalgia és egy kis ”tévedés” vetette le velem a polcról. Azt hittem, hogy a sorozat újonnan megjelent kötetéről van szó, de ahogy kezembe vettem, rájöttem, hogy a nálunk 2001-ben megjelent  Adian Mole és a napi hat cappuccino címmel megjelent regény új kiadása. Nem nyújtott kevésbé nagy élményt az elolvasása, mint a sorozat többi darabjának.

1982-ben jelent meg ennek a könyvsorozatnak az első darabja, aztán szép sorban a többi hét.

Minden történet egy napló, az első három egy kamasz fiú életének eseményeit mutatja be, a későbbiek már a felnőttét. Ez a kötete a harmincas éveiben járó Adrian Mole felnőttlétben való „helykeresését” ábrázolja utánozhatatlan derűvel, iróniával, szellemességgel. A 13 és ¾ évesen megismert főszereplő azóta ünnepelt konyhafőnök lett, elvált férj, két fiúgyermek apja és önjelölt regényíró. Egyvalami nem változott az idők folyamán: az állandó aggódása, teljesülnek-e valaha is a vágyai….

Az első köteteknél még hangsúlyosabb szerepe van a regényben az aktuális brit politikai eseményeknek, így túllép az ifjúsági regény kategórián, bátran lehet felnőtteknek is ajánlani.

De olvassa mindenki, aki szerette ezt a sorozatot, és az is, aki még nem olvasta egy darabját sem, mert ezután garantáltan rabja lesz Adrian Mole „kalandjainak”.

Ajánlja: dr. Nagyné Németh Ilona tájékoztató könyvtáros

 

altMarylin Scott: Rajzolás. Bp.: Gabo, 2007 cop. 192 p. (Anyagok és technikák)

A rajzolási kedvet kívánja felébreszteni Marylin Scott szép, igényes kivitelezésű kötete. Lépésről lépésre halad a legfontosabb ismeretek közvetítésében. Először a rajzeszközöket (ceruza, szén, kréta, olajpasztell, festékrúd) és anyagokat (rajzpapír, színes papír) mutatja be, miközben hozzákapcsolja szemléletes ábrákon keresztül a használatot is. Sorra veszi a technikákat: bemutatja a tónusrajzot, a portrékészítést, a foltrajzot, a vonalas és lavírozott rajzot, kontúrrajzolást stb. Útmutatást kap az olvasó, melyik eszközt célszerű használni az egyes rajzolási módokhoz. Az utolsó fejezet a témákat tárgyalja. Ember - állat és – növényábrázolás egyedi technikáit tanítja hivatásos művészek alkotásain keresztül. A tájképek ábrázolásánál tanácsot ad a könyv az évszakok, fák színeinek, karakterének érzékeltetéséhez. A városi épületek rajzolásánál felhívja a figyelmet: fontos a nézőpont s a technika megfelelő kiválasztása. A csendéletek készítésénél mutatja a gyümölcsök formájának rajzát, a tárgyak összeállításából készülő kompozíciót. A spirálos, sok képet tartalmazó könyv elsősorban kezdőknek készült, de gyakorlott rajzolók is tudják használni a sok, újszerű ötletet és technikák kombinációját megmutató kötetet. Száznál több gyakorlati példát tartalmaz.

Marylin Scott több könyvet írt már, amiben alkotásra ösztönöz. (Olajfestés, Akrillfestés, Vízfestés). A Gabo Kiadó Anyagok és technikák című sorozatában jelent meg.

Ajánlja: Horváthné Molnár Katalin tájékoztató könyvtáros

 

altPouy, Jean-Bernard – Bloch, Serge – Blanchard, Anne: Mihasznák enciklopédiája: Komisz kölykökből zsenik. Bp.: Sanoma, 2009. 130  p.

Talányos cím: kik azok a mihaszna komisz kölykök, akik az enciklopédiába  kerültek? A címlapról  Einstein csúfolkodó képe tekint ránk. Belelapozva a könyvbe 27 izgalmas, humoros  életrajzot találunk. Néhány név a rangos listáról : Verdi, Balzac, Edison, Bonaparte, Churchill , Balzac, Picasso stb. Mókás, fordulatokban gazdag életrajzok mutatják be, hogy a lusta, iskolakerülő, családot, iskolát  nem kímélő csemeték hogyan válnak zsenikké. Serge Bloch szellemes arcképei mellett a lapszéleken pár soros írások olvashatók azokról a találmányokról, festményekről, regényekről, kísérletekről, amelyek a szóban forgó egyéneket híressé tették. A könyv stílusában, nyelvezetében nagyszerűen alkalmazkodik a fiatalok nyelvhasználatához. Humoros rajzok, jól használható tárgy- és névmutató, valamint könyvjegyzék egészíti ki a könyvet.

 Ajánlja:  Csapó Tamásné tájékoztató könyvtáros
 


 
 

„Széptájú Somogy! Szívemre nőttél!” Somogy megye magyar költők verseiben és magyar festők képein. Bp.: Távok. 108 p.

„Hangulatok, színek, ízek és illatok különleges elegyét kínálja a somogyi képekkel, versekkel komponált mű, amely a „Jer, nézd a Balatont…” című kötet folytatásaként jelent meg. 50 vers, 50 festmény reprezentálja, varázsolja elénk a XVIII. századtól napjainkig a széptájú Somogyországot, annak költészetét, festészetét. Az alkotások esztétikusan, egymással harmonizálva mutatják be az említett korszakot. Dedikált albumot tarthatunk kézben: Zrínyi Miklós és mások gondolatai Martyn Ferenc, Kunffy Lajos, Rippl-Rónai József, Balázs János képein tükröződnek. Sajátos nézőpontok, érzések, amelyek a haza, a szülőföld szeretetét, az egyéni lokálpatriotizmust hirdetik. Egy képeskönyvet vehet kézbe az olvasó, amelynek lapozgatása közben a régóta itt élők, a más tájról ideköltözött, de életük végéig magukat somogyinak valló művészek nagy találkozása elevenedik meg előttünk. A költészet és a képzőművészet nyelvén, azok segítségével ismerhetjük meg az itt élő emberek történelmét, művészetét, életét, ahogyan Fésűs Éva, Kaposvár meseíró díszpolgára vallja: „Te lettél boldogságom fészke, széptájú Somogy, Te adtál felnőtt életemnek örömet, bánatot, itt teljesült be minden vágyam, miközben embert érlelő, nehéz esztendőket is végigjártam”. A „honszeretet verses-képeskönyv”-ének szerkesztője Zentai Gabriella, a Budapesten működő Somogyiak Baráti Körének tagja. Ajánlom e kiadványt, antológiát mindazoknak, akik somogyinak vallják magukat, valamint az idelátogatóknak, hogy fedezzék fel és gazdagodjanak a széptájú Somogy szellemi, kulturális örökségével, Somogyország kincseivel.

Ajánlja: Horváth Katalin helyismereti könyvtáros

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 55 vendég és 0 tag böngészi