Elnökjelölt:

Győri János (1956): Az ELTE BTK könyvtár-magyar szakának elvégzését követően 1980 és 1988 között a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban dolgozott iskolakönyvtáros-magyartanárként. 1988 óta az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola magyar szakos vezetőtanáraként dolgozik. Jelenleg ugyanitt a magyartanári munkaközösség vezetője. Tudományos pedagógiai kutatásokkal intenzívebben 1996-tól kezdve foglalkozik. 2001-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus Kutatói Pályadíját. Doktori diplomáját 2002-ben az ELTE Neveléstudományi Intézete doktori iskolájában szerezte. Gyakorlóiskolai munkája megtartása mellett 2005 őszétől főállásban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán dolgozik az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ egyetemi docenseként. Tíz éve széles körűen publikál pedagógiai tanulmányokat, főleg összehasonlító pedagógiai, tehetségpedagógiai, tanárképzési és magyartanítási kérdésekben. Rendszeresen ad elő hazai és nemzetközi konferenciákon, számos tanár-továbbképzési kurzust vezetett az ország különböző pontjain, és több hazai és külföldi szakmai társaságnak is tagja.

Alelnök-jelölt:

Józsa Krisztián (1973): A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetében egyetemi docens, intézetvezető helyettes. 1996-ban szerzett középiskolai tanári oklevelet a József Attila Tudományegyetemen. 2000-ben a Szegedi Tudományegyetemen pedagógiai értékelési szakértő szakon diplomázott. PhD fokozatát 2003-ban szerezte neveléstudományból.
Kutatásaiban elsősorban a 4-12 éves gyermek készségfejlődésével és -fejlesztésével, valamint tanulási motivációjával foglalkozik. Részt vett a 4-8 éves gyermekek készségfejlesztésére irányuló DIFER Program-csomag kidolgozásában. 2006-ban szerkesztett kötete jelent meg „Az olvasási képesség fejlődése és fej-lesztése” címmel a Dinasztia Kiadónál. „Az elsajátítási motiváció” című könyvét 2007-ben adta ki a Műszaki Kiadó.
Az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola titkára, több doktorandusz témavezetője. Rendszeres előadó hazai és nemzetközi konferenciákon. Aktív résztvevője a hazai szakmai fórumoknak, tanártovábbképzések-nek. 1997-ben Pro Scientia Aranyérmet, 2004-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, 2008-ban Akadémiai Ifjúsági Díjat kapott.


Jelöltek a Hunra Tanácsba:

Éhmanné Havas Mária. 1981-ben születtem. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végeztem magyar és szociológia szakon. Az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója vagyok, ahol a tankönyvek szerepét vizsgálom az olvasásra nevelésben. Dolgoztam szövegértési szakértőként és szerkesztőként, közreműködtem ifjúságkutatásokban, előadóként részt vettem a 2006-os budapesti IRA kongresszuson is. Jelenleg főállású édesanya vagyok és mellette óraadóként Kutatásmódszertant tanítok a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.

Gombos Péter. 1973. ZalaegerszegenÉrettségi után Kaposvárra kerültem, itt előbb tanító–hitoktató, majd kommunikációs szakemberi végzettséget szereztem az akkori Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán. (A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának jogelőd intézményében.)A kommunikáció szakkal együtt a Berzsenyi Dániel Főiskolán magyartanári oklevelet is szereztem,majd a Miskolci Egyetemre kerültem, itt szereztem egyetemi diplomát magyar szakon.
Kutatási területem a gyermekirodalomhoz kötődik, e tárgyat 14 éve oktatom a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karán. (Emellett stilisztikát, helyesírást és néhány más nyelvészeti tárgyat is tanítok.) Doktori dolgozatomat a magyar gyermekirodalom antiutópiáiból írtam (a védés várható ideje: 2009), emellett gyakran publikálok kortárs gyermekirodalmi művekkel kapcsolatban. (A Csodaceruza című, pedagógusoknak, szakembereknek szóló gyermekirodalmi folyóiratban rendszeresen jelennek meg recenzióim, tanulmányaim.)Az oktatás mellett régóta foglalkoztatnak szerkesztőként, lektorként is, korábban a Holló és Társa Kiadónál, illetve az Új Ex Librisnél dolgoztam, jelenleg a Somogy című irodalmi folyóirat olvasószerkesztője vagyok. Gyermekirodalommal kapcsolatos publikációim nemcsak a doktori témámhoz kapcsolódnak. Elsősorban a kortárs gyermekpróza érdekel, emellett 2003-ban középfokú nyelvvizsgát tettem beás nyelvből, s elkezdtem foglalkozni a beás irodalommal és kultúrával is. (2006-ban megjelent egy kötetünk magyar gyerekversek beás nyelvű műfordításaival. Ennek fordítója és szerkesztője voltam.) Jelenleg egy Kaposvár melletti kis faluban élek feleségemmel és három kislányommal.

Imre Angéla. 1973-ban születtem. Alaptanulmányaimat az ELTE Bölcsészkarán végeztem, majd 2006-ban megszereztem a PhD-fokozatot nyelvészetből (germanisztikai szakterületen) summa cum laude minősítéssel. Az egyetem elvégzése óta több egyetemen és főiskolán tanítottam, elsősorban nyelvészeti és módszertani óráim voltak. Jelenleg az ELTE Fonetikai Tanszékén vagyok egyetemi adjunktus, a fonetika mellett pszicholingvisztikával kapcsolatos tárgyakat oktatok. Kutatási területem: nyelvelsajátítás, beszédészlelés, beszédértés, az olvasás és az észlelés-értés összefüggései. Több nyelven beszélek, rendszeresen előadok hazai és külföldi konferenciákon, többek között egyedüli magyar előadóként ott voltam a 15. Európai Olvasáskonferencián Berlinben, vagy idén nyáron kollégáimmal Isztambulban a 12. ICPLA konferencián, ahol a diszlexiás gyermekek szövegértéséről számoltam be. A kutatói-oktatói munkámon kívül rendszeresen foglalkozom gyermekek beszéddiagnosztikájával és szövegértésével, valamint egyik szerkesztője vagyok az Anyanyelv-pedagógia nevű online magazinnak.

Koszecz Sándor. Közművelődési területen dolgozom, a Békés Városi Kulturális Központot vezetem. Emellett civil szervezetekben is aktív munkát vállalok. Fontosnak tartom a rendszerszerű szervezetfejlesztést a civil önszerveződést és ezek alapján a partneri együttműködésre épülő tevékenységeket. A civil világban a HUNRA tagság mellett fő tevékenységem a hagyományos magyar műveltség- illetve a hálózati kultúra szemléletmódjának terjesztése, népszerűsítése. 2004-től vagyok a HUNRA tanácsának tagja. Társkezdeményezője voltam a Népmese napja rendezvénysorozat elindításának. Érdeklődési terültem a népművészeti jelrendszer és ezen belül népmeséink világának vizsgálata, máig ható üzenetének közvetítése.

Kovács Csilla. 1976-tól 15 esztendeig dolgoztam a MN Katonaorvosi Kutatóközpont Szakkönyvtárában, amelynek 6 évig vezetője is voltam. Itt elsősorban a szaktájékoztatás volt a feladatom és később pedig a vezetés és szerzeményezés is. 1996- óta dolgozom a Pest Megyei Könyvtárban, ahol először hat évig az olvasószolgálat vezetője voltam. A tájékoztatás, olvasószolgálati munka mellett tanítottuk a számítástechnikát és egyéb könyvtárosi ismereteket szerte a megyében dolgozó könyvtáros kollégák számára. Majd a Hálózati osztályra kerültem, ahol a módszertani munka egyéb területei mellett a könyvtárosok képzése és továbbképzése lett a feladatom. A továbbképzések tréningjei és maga a hálózati munka nehézségei irányították figyelmemet a pszichológia felé. 2007-ben vettem kézhez pszichológus és pszichológus oktatói és diplomámat.
Végzettség:1976 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar szakos középiskolai tanár, könyvtáros. 1986 Bölcsészettudományi doktori fokozat. Posztgraduális képzések: ELTE Könyvtártudományi Tanszék Budapest, 1982, számítógépek alkalmazása a könyvtárakban, Budapest, Orvostudományi Információs Központ, 1984. Online irodalomkutatás, CD-ROM adatbázisok használata, Budapest, OIK, 1985. Hálózatok kezelése, irodalomkutatás, MTA SZTAKI, ZMKF, 1994. Angol nyelv és Online irodalomkutatás (üzleti adatbázisok), Internet használata, Aberystwyth, University of Wales, 1996. Könyvtári management tréning, Anglia, Chelmsford, County Library, 1997. Könyvtári automatizálás, Budapest, Open Society Institute, 1997. Project Management training course, Pécs, The British Council, 1998. Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme 2007.

Kovács Marianna: (1965) Kétkultúrájú, kétnyelvű, magyar-horvát származású ember vagyok. Zágrábban szláv nyelvészetet tanultam, az ELTE-én szerbhorvát nyelv és irodalom tanári szakon végeztem. Kisebbségi voltom számomra annyit jelent: két kultúrát kell szolgálnom, és kétszer annyit kell tennem, hogy önmagammal elégedett legyek. Gyermekkönyvtáros képzettségemet Jászberényben szereztem. 20 éve dolgozom gyermekkönyvtárosként a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárban. Könyvtári munkám legfőbb célja hogy hidat építsek a gyerekek és az irodalom között. Fejlesztő biblioterápia tanfolyamra jártam, itt ismerkedtem meg a meseterápiával, amely elindított a népmesék felé. A személyes kapcsolaton túl igyekszem minden korosztályt csoportosan is a könyvtárba csábítani.
2006-ban előadóként részt vettem a 21. Olvasási Világkonresszuson. Előadásom fő célja a mai gyerekek védelme és mai gyermekirodalom melletti állásfoglalás.
Vallom, hogy a hagyományok, népi kultúra ismerete elengedhetetlen minden ember számára. Így a gyerekek egyik legfontosabb szellemi tápláléka a népmese. A mesélés mindenben eltér a meseolvasástól. A népmese csak akkor élvezhető, ha hagyományos módon tárjuk a gyerekek elé. Ehhez ismernünk kell a mesemondás szabályait és a mesei nyelvezetet. Ahhoz, hogy gyermekeink „értő fülekkel” hallgassák és élvezzék a népmesét, először nekünk kell elfogadni e műfaj máig élő jellegzetességeit.
A Magyar Népmese Napja ötlete könyvtárunkból származik. Az idei Magyar Népmese Napján 1000 gyerek és felnőtt vett részt.
Mint kétnyelvű ember pontosan tisztában vagyok a magyar népmesék tulajdonságaival és fontosságával.
A Hagyományok Háza felnőtteknek mesélő Mesekör aktív tagja vagyok.
Jelenleg szűkebb környezetem népmeséit kutatom és mesélem, felnőtteknek és gyerekeknek, nemsokára két nyelven.
Rendszeresen megjelenek és publikálok a helyi médiában (Halom TV, Százhalombattai Hírtükör).

Pálmainé Orsós Anna: Magyar orosz-pedagógia szakos tanár, 2008 februárjában neveléstudományokból PhD-t szerzett. Jelenleg a PTE BTK Neveléstudományi Intézet keretein belül működő Romológia és Neve-lésszociológia Tanszék adjunktusa és 2002 óta az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa. Az oktatásban 23 évet töltött el eddig, mely során általános és középiskolai tanítási gyakorlatot is szerzett a magyar nyelv és irodalom valamint az idegennyelv tanítása területén. A pécsi első cigány nemzetiségi gimnázium a Gandhi Gimnázium alapító tanára és a magyarországi cigányok egyik legkisebb csoportja a beások nyelvi kö-zösségének tagja, a beás nyelv írásbeliségének elindítója, és a nyelv oktatásához szükséges ismerethordo-zók, tankönyvek, szótárak szerzője. A beás nyelv nyelvvizsga akkreditációjának elkészítője. A beás nyelv leíró nyelvtanának társszerzője.
Több tudományos, szakmai testület tagja vagy tanácsadója. Napi egyetemi tanítási tevékenysége mellett a cigány nyelvek oktatás és nyelvpolitikájának alakításában is aktívan részt vesz. 2000-ben Solt Ottilia díjat, 2006-ban Trefort Ágoston közoktatási díjat kapott.

Pompor Zoltán. (1977): Feleségemmel és másfél éves kisfiammal Budapesten élek. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán végeztem 2000-2001-ben magyar-történelem szakon, majd az Egyetem nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Karára kerültem, ahol immáron hat éve tanítok gyermekirodalmat, anyanyelvi tantárgy-pedagógiát, beszédművelést. Doktori tanulmányaimat a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzem, disszertációm témája Lázár Ervin prózaművészete. Az utóbbi években több tanulmányom jelent meg Lázár Ervin munkásságával és az anyanyelvi neveléssel kapcsolatban, állandó munkatársa vagyok a Könyvhét és a Csodaceruza című folyóiratoknak. Konferenciákon, továbbképzéseken tartok előadásokat a gyermekirodalom aktuális kérdéseiről. Négy éve vagyok a HUNRA tagja, a 2006-os Világkongresszuson pedig angol nyelvű előadást vállaltam a korszerű anyanyelvi módszerek és az olvasóvá nevelés témakörében. 2006. nov. 3.-tól Hunra Tanács póttagja.

Sudár Annamária. Az ELTE-én szereztem magyar és történelem szakos bölcsésztanári oklevelet 1996-ban. Hét esztendeig középiskolában tanítottam. 1995-ben hivatásos vers-és prózamondó előadóművész engedélyt szereztem. 2001-ben abszolváltam a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológia Karának Levelező Tagozatán.1999-ben kezdtem dolgozni külsősként a Neumann-ház számára. 2002. augusztusától vagyok a Neumann-ház főállású munkatársa, 2004. decemberétől az irodalmi szerkesztőség vezetője. A 2006 nyarán megrendezett 21.Olvasási Világkongresszuson a Neumann-ház egyik szolgáltatásáról, a gyermekeknek szóló Olvasni jó! című honlapról és az olvasási készség fejlesztése kapcsán szerzett tapasztalatainkról tartottam előadást. 2006. nov. 3.-tól Hunra Tanács póttagja.

Stiblár Erika. 1975.03.15., pszichológus vagyok. Székelyudvarhelyen tanítóképzőt végeztem, majd 5 évet óvodában és iskolában tanítottam az aktív és felelősségvállaló pedagógia jegyében. Népmesék iránti szakmai elköteleződésem a pszichológusi szakdolgozattal kezdődött - 2005-ben, Debrecenben végeztem. A mesék spontán lélekrendező és terápiás hatását, valamint kutathatóságát vizsgálva a szimbólumkutatás irányába specializálódok. Az első Magyar Népmese Napján 2005-ben, majd a 2006-os Nemzetközi konferencián a mesék lelki feldolgozásához szükséges feltételekről és lehetőségekről beszéltem. Új érdeklődési köröm a történetformálás archaikus szintje, az olvasmányok tematikájában rejlő szimbólumok elkerülhetetlen hatása, és ezzel a minőség lélektani következménye. Így született meg az „irodalmi pedofília" fogalma, és a 2008-as Népmese Napjára az előadás.

Tamás Zsuzsa. 1978. Budapest, 1996-ban a Berzsenyi Dániel Gimnázium humán tagozatán érettségiztem, elkezdtem az ELTE magyar szakát, és negyedéves egyetemistaként már magyartanárként dolgoztam az alma materben, míg az egyetemen gyakornokként szociolingvisztikát tanítottam. Tanárként szerzett tapasztalataimról alternatív pedagógiai folyóiratokban írtam, első recenzióim pedig a Csodaceruzában jelentek meg. A gyerekirodalommal sosem szakadt meg a kapcsolatom: három öcsém nővéreként, tanárként, de gyerekkönyvesbolti munkatársként és olyan felnőttként is, aki nem feledte, illetve újratanulta-tapasztalta a mesék jelentőségét mindennapi életünkben, folyamatosan foglalkozom népmesékkel, kortárs gyerekkönyvekkel. Miután egy évet egy alternatív iskolában is eltöltöttem, 2005-ben úgy döntöttem, felvállalom: az irodalommal más minőségben szeretnék foglalkozni. Változatos könyvek korrigálásával, szerkesztésével indultam el ezen az úton. Külsős munkatársként rendszeresen „helyszíneltem” a Litera számára, ugyanide kritikákat is írok. Nagyobb lélegzetvételű recenzióim a Kritika társadalomelméleti és kulturális lapban jelennek meg. Első prózai próbálkozásaim az ÉS-ben és az Interpress Magazinban láttak napvilágot. Verseimet 2006 óta publikálom. Önálló kötetem még nincs. Meséim megjelenése jövőre várható.A 2006 októbere óta létező, karitatív célokat is szolgáló Csillagszálló című kulturális utcalapnak indulása óta szerkesztője vagyok. Gyerekirodalmi programokat vezetek a Nyitott Műhelyben. A prae.hu általános művészeti portál gyerekrovatának vezetője vagyok.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Szabó Ildikó, dr., elnök
Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kar
6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14.

Tagfelvétel és tagmegújítás
Amennyiben a Magyar Olvasástársaság tagja kíván lenni vagy tagságát szeretné megújítani kérem regisztráljon vagy jelentkezzen be az online tagnyilvántartó rendszerbe!
Olvaso tars LOGO2 kicsi
olvassel logo

BANNER SZIG kicsi
 
KE

Vonalban

Oldalainkat 572 vendég és 0 tag böngészi