A 6. Nemzetközi Irodalmi Konferenciát (6th International Conference on Learning) 2015. május 22. és május 24. között rendezték Rhetymonban, Görögországban Irodalom a változó világban, új kihívások az oktatásban (Literacy in changing world: new challenges in education) címmel.

A konferencia helyszíne a Krétai Egyetem volt. A konferenciát a ’Department of Preschool Education’ oktatói, kutatói szervezték.
A háromnapos tanácskozáson 118 előadás hangzott el a párhuzamos szekciókban, egy nyitó és egy záró plenáris előadás, valamint a 2. napon négy plenáris előadást is hallgathattak a konferencia résztvevői. A konferencia nyelve az angol és a görög nyelv volt, a plenáris előadások angolul zajlottak, ám a párhuzamosan zajló szekció előadások között meglehetősen sok volt a görög nyelvű. Az angol nyelvű előadások száma 24 volt. Ebből következően a résztvevők is zömében görögök voltak, sokan a helyi vagy a Heraklionban található Krétai egyetemről, az angolul előadást tartók között volt azonban amerikai, német, belga japán, litván, bolgár, angol, török, kanadai, olasz előadó is. Magyarországot három előadó képviselte.

A teljes beszámolót a Bővebben-re kattintva olvashatja el.


A konferencia nyitó napja május 22-e volt, a konferencia a 12 órakor kezdődő regisztrációval indult. A megnyitó beszédek sorát a konferencia egyik fő szervezője, Eufimia Tafa, a helyi egyetem Pedagógiai Karának oktatója kezdte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a konferencia megrendezésének fő oka az, hogy ebben a nagyon gyorsan változó világban újra kell definiálni az irodalom és az olvasás fogalmát, át kell gondolni, mit is jelent a grammatika vagy a szintaktikai ismeret napjaink mindennapi kommunikációjában, s mit az írott szövegekben, továbbá a pedagógusoknak meg kell találni a legjobb tanítási módszert és persze a tananyagot is, ami igazi kihívás manapság. A konferencia célja éppen ezért az, hogy a közösen gondolkodó szakemberek, kutatók, pedagógusok, oktatási szakemberek együtt keressenek és adjanak választ a napjaink oktatásával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre, az oktatás interkulturális megközelítésének vagy az új technológiák használatával kapcsolatos témakörökben. A beszédek sorát a görög (nemzeti) Olvasástársaság képviselője folytatta, majd az Európai Olvasástársaság elnöke szólalt fel. Utóbbi rámutatott arra, hogy a társaság neve International Reading Associatonről International Literacy Associationre változott, hiszen a Literacy szó pontosabban tükrözi azt a funkciót, amelyet a társaság betölt, illetve amit a megváltozott körülmények között hivatott betölteni. Azt is kiemelte, hogy napjainkban a világon nagyon sok ember nem tud olvasni, ezért a megváltozott és felgyorsult világban széleskörű összefogásra, az iskolák, a kormányok, a civil közösségek és az üzleti szféra szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a helyzet javuljon.
Ezt követően került sor az első plenáris előadásra, majd délután öt órától este nyolc óráig a párhuzamos szekcióelőadások zajlottak.
A konferencia második és a program alapján egyben a legzsúfoltabb napja, a szombat volt. A szekcióelőadások ezen a napon reggel 9 órakor kezdődtek, majd délelőtt még két plenáris előadás kezdődött 10.30–tól, s 12-től újabb szekcióelőadásokat hallgathattak az érdeklődők. A délutáni programban a szekcióelőadások fél 4-től 5-ig tartottak, ezt követően került sor ismét két plenáris előadásra, s ezt a napot is szekcióelőadások zárták. Ezen a napon a délelőtt és a délutáni kávészünet idejében mutatták be posztereiket az érintettek.
A konferencia záró napján, vasárnap szintén szekcióelőadásokkal indult a nap, majd a 10.30-kor kezdődő plenáris előadást szintén egy blokk szekcióelőadás követte, s végül 13.10-kor volt a konferencia zárása.
A legfontosabb szekciók a következő címeket kapták (nem a teljesség igényével, az angol szekciók alapján), mintegy rámutatva azokra a közös problémákra, amelyek megoldásra várnak napjaink olvasás és irodalomtanításában: Az irodalom és oktatás; Irodalom és társadalom – kultúrák sokfélesége az irodalomban és az oktatásban – új technológiák az oktatásban; Olvasás otthon – az olvasás és új technológiák; Az irodalom és a tanárképzés; Az irodalom és az idegen nyelvű irodalom a tanári gyakorlatban és az oktatásban; Irodalom és idegen nyelvtanulás; Az irodalom szerepe a korai oktatásban és fejlesztésben; Az olvasóvá nevelés kérdései. Mint ahogy a szekciók címei is mutatják, a legtöbb kérdést napjainkban az oktatásban az jelenti, hogy a digitális technológiák fejlődésével miként lehet eredményesen és hatékonyan tanítani az olvasást, miként és hogyan lehet megszerettetni azt a felnövekvő úgynevezett digitális nemzedékkel, és hogyan lehet könyveket szerető, s tanulni könyvből is szerető és tudó fiatalokká, felnőttekké nevelni.
Az első plenáris előadás témája kiválóan illeszkedett a konferencia programjába. Vassilios Fithenakis, a Bolzano Szabadegyetem tanára tartotta Co-Construction and the Dialogical Principle Social-Construktivism Appoaches to Language Acquisiton in Early Years címmel. Ő is kiemelte, hogy napjainkban az olvasás hanyatlóban van, s ahhoz, hogy változást érjünk el, a kezdetektől megfelelő rangra szükséges emelni, és ehhez a nyelvi és kommunikatív kompetenciák fejlesztését a kezdetektől célként kell kitűzni. Előadása elméleti részében rámutatott a pszichológia és az oktatás kapcsolatára, beleértve a pszichológia és a nyelvi fejlődés összefüggéseit, s kitért mindennek pedagógiai konzekvenciáira. Kiemelte, hogy a pedagógia a kognitív fejlődést és az ezzel kapcsolatos kísérletek eredményeit nem hagyhatja figyelmen kívül napjainkban sem, amit személy szerint fontosnak gondolok, hiszen a magyar pedagógiában is ez jelenti az egyik gondot. Azt is hangsúlyozta, hogy a posztmodern társadalomban (a szót mostani társadalmunkra használta) megjelenő kihívásoknak meg kell felelni, ami az oktatás átértelmezésével vagy újraértelmezésével jár együtt. Nézete szerint napjaink oktatáspolitikájában a szociokulturális környezet hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon, ám nem az egyéni tudás fejlesztéséhez, hanem a közösségi tudás fejlesztéséhez kell, hogy ez hozzájáruljon. A tanulás a professzor értelmezése alapján az alábbi kompetenciák jó szintű meglétét jelenti: a különböző szociális problémák megoldásában történő aktív részvétel, a különböző szociokulturális háttérrel rendelkezők speciális szociális problémáinak megoldására való magas szintű képesség, a kommunikáció és az együttműködés jó szintű képessége a különböző kultúránkban, a problémamegoldás és a megfelelő döntési képesség a különböző szituációkban. Végső soron az egyén és a szociális környezet részvétele a szociális tevékenységekben. Ezért szükséges a tanítás-tanulási folyamat és az olvasás újraértelmezése, mindezek szociokulturális és kultúrtörténeti szempontú megközelítése. Ebben a megközelítésben az oktatás lényege, hogy a diákok szociális interakciójára való képességét fejlessze, és az irodalmi-nyelvi képesség fejlesztését ehhez a célhoz rendelje már a nyelvfejlődés kezdeti stádiumától.
A szombat délelőtti egyik plenáris előadás William H. Teale tolmácsolásában hangzott el, amelynek témája számomra érdekes, nagyon időszerű volt, hiszen előadásában arra kereste a választ, hogy a digitális technológia alkalmas-e és ha igen, mennyiben az olvasás, valamint az írás elsajátításra. A kérdéskört 4-9 éves angol gyermekek olvasástanításával kapcsolatos vizsgálatok eredményei alapján mutatta be, rámutatva arra, hogy a digitális technika miként alkalmas az olvasás alapját jelentő fonológiai tudatosság, vagy a szófelismerés, illetve az olvasás folyékonyságának fejlesztésére, valamint azt is elemezte, hogy a számítógép és a tabletek használata hogyan hat az ekorú gyermekek írásának alakulására.
A délutáni plenáris előadások egyikének témája igen fontos és hasznos volt, hiszen az ausztrál előadó azt mutatta be, hogy az osztálytermi kérdés-válasz kapcsolatok struktúrája és logikája miként fejleszti a tanulók gondolkodási képességét és miként használhatók a tanítási-tanulási folyamatban az elsajátítás eszközeként.
A záró napon a plenáris előadást Junko Yokota (National Louis University, USA) tartotta. Már előadásának címe is ígéretesnek tűnt: Digital picture books for children: features that differs from print and why they matter. Előadásában rámutatott arra, hogy a kezdeti szóbeli történetek mesélését a nyomtatott könyv időszaka váltotta fel, s ezek alapvetően különböznek, mert a szóbeli történetmesélésben a tradíció és a szerkezet meghatározó, míg a nyomtatott könyvekben jól előrejelezhetőek a történetek. Kutatások rámutatnak arra, hogy mindezen változás miként jelent meg a gyermekek reakcióiban, azaz miként reagálnak a szóbeli történetekre és miként a nyomtatott könyvek történeteire, milyen eszközöket használnak a megértésük folyamán. A mai digitális világ újabb változást hozott, hiszen mind az otthoni környezet, mind az iskolai környezet bővelkedik a digitális könyvekben. Ezért merült fel a kérdés, hogy vizsgálandó, hogy ez a változás vajon hogyan hat a gyerekek feldolgozási folyamatára. Azaz a digitális technikával készült könyvekben mi az, ami segíti vagy éppen gátolja a gyermekek megértési folyamatát. Az előadásban azt elemezte, hogy milyen szerepe van/lehet például a digitális könyvek hang- vagy mozgásos elemeinek e könyvek történeteinek megértésében. Vagyis azt a fajta kutatást igyekezett prezentálni, aminek a lényege, hogy a digitális nemzedék másfajta technikákat alkalmaz a szövegértésben.
A szekcióelőadások között hallottunk előadást arról, hogyan lehetne/kellene az olvasást fejleszteni ahhoz, hogy az valóban a diákok tudásának eszközévé váljon, a korai olvasóvá neveléssel kapcsolatos nemzeti programokról (például egy török programról, egy angol kutatásról, de a magyar előadás egyike is e témában keletkezett), a hatékony olvasóvá nevelés és a szülők irodalmi tájékozottsága közötti összefüggésről, az olvasás oktatáspolitikai vetületéről, különböző módszerekről, amelyeknek célja az olvasás, az irodalom tanítás hatékonyságának növelése.

lm2
E sorok írója is az utóbbi témakörben adott elő. Előadásomban azt a saját fejlesztésű módszert mutattam be, amelyben az irodalomtanításban építek az innovatív technológiára. A mobiltelefonok sokrétűségét kihasználva azt vázoltam, hogy milyen lehetséges feladattípusok végezhetők e mára már mindennapinak mondott okostelefonnal, amelyek a tanulók motivációját növelik és ezzel a tanulás eredményességét is pozitívan befolyásolják
A konferencián ezúttal kulturális rendezvény nem volt. Az első nap estéjét egy fogadás zárta, amelyet görög tánc vezetett be.
A háromnapos tanácskozás mindenképpen hasznos volt a résztvevőknek, egyrészt azért, mert olyan kutatásokkal találkozhattak, amelyek mai digitális világunk oktatáspolitikájában is irányadóak. Másrészt azért, mert konkrét gyakorlati, metodológiai kérdések is szóba kerültek, s a rá adott válaszok a mindennapi oktató/nevelő munkában alkalmazhatóak. Az sem elhanyagolható – s az ilyen nemzetközi tanácskozásoknak ez is hozadéka – hogy személyes kapcsolatokat szerezhetünk, amelyeket később kutatási és vagy oktatási együttműködésre lehet felhasználni.

Laczkó Mária

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Szabó Ildikó, dr., elnök
Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kar
6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14.

Tagfelvétel és tagmegújítás
Amennyiben a Magyar Olvasástársaság tagja kíván lenni vagy tagságát szeretné megújítani kérem regisztráljon vagy jelentkezzen be az online tagnyilvántartó rendszerbe!
Olvaso tars LOGO2 kicsi
olvassel logo

BANNER SZIG kicsi
 
KE

Vonalban

Oldalainkat 493 vendég és 0 tag böngészi