Újabb könyvajánlóval szeretnénk segíteni olvasmányt kereső gyerekeknek – vagy épp szüleiknek, pedagógusaiknak. 
Az alábbi annotált ajánlót Kis Klára és Tórh Andrea, az OSZK munkatársai, a gyermekirodalmi adatbázis építői állították össze.
Jó böngészést, keresgélést kívánunk a listában, a listához!
(A lista eléréséhez kattintson a Bővebben-re!)
Boldizsár Ildikó (1963) – Szegedi Katalin (1963)
Királyfi születik. Budapest, Naphegy K., 2011. 35 p., 32 cm
 
A szerzőpáros kislányoknak szóló kötete (Királylány születik. Budapest, Naphegy Kiadó, 2009.) után megjelentette annak fiús párját. A kötet főhősének, a királyfinak mindene megvan, amit csak kívánni lehet, mégis bánatos. A birodalomban élő két holló, Gondolkodó és Emlékező naponta odaül a királyfi vállára, hogy gondolkodni és emlékezni tanítsa őt, ahogyan azt a felmenőivel is tették generációk óta. A királyfi azonban nem elégszik meg ezzel, szomorú, mert nem emlékszik, hol volt, mielőtt megszületett. Útra kelnek hát hármasban, hogy főhősünk választ kapjon kérdésére. Barangolásuk során találkoznak Hajnalmadárral, aki a bátorságot mutatja meg, aztán a céltudatos Vándorsólyommal, a szabadon szárnyaló Sarlósfecskékkel, a kitartó Fekete Harkállyal, a nagylelkű Vörösbeggyel, a hűséges Hattyúkkal… A művészi szépségű, színes illusztrációk tökéletes összhangban állnak a lírai szöveggel, mely fontos üzenetet hordoz, felhívja a figyelmet a férfiúi értékek megőrzésének jelentőségére. Napjainkban nagyon nagy szükség van erre az útravalóra: „Amikor a Földön világra jön egy kisfiú, odaröpülnek hozzá az ég madarai, és elmondják neki a legeslegnagyobb titkot: Te is királyfinak születtél!”
8–11 éves korú fiúknak
 
 
A csuka parancsára. Orosz népmesék. Vál. Boldizsár Ildikó. Ill. Kun Fruzsina. Budapest,
Manó Könyvek, 2011. 200 p. 29 cm
  
Kun Fruzsina rajzaival illusztrált, szép kivitelű, Boldizsár Ildikó válogatásában készült, tartalmában is igényes gyűjtemény az orosz népmesékkel ismerteti meg a meseszerető gyerekeket. A negyvenhárom mese kiválasztásánál nemcsak a műfaji sokoldalúságnak, a mesék üzenetének jutott fontos szerep. Az értő válogatás a mesék hosszúságára is gondosan ügyelt, a történetek ugyanis az életkori sajátosságokat szem előtt tartva, a legkisebbek kedvenceitől, a szóláncokra, az események és párbeszédek ritmikus ismétlődésére épülő egyszerű, rövid történetektől (A répa, A vajaspánkó, A vityilló) fokozatosan halad a nagyobb gyerekek figyelmére számító hosszabb, bonyolultabb cselekményű mesék (A repülő hajó, A viharpejkó, A Bátor Sólyom) felé. A mesefigurák, a mesei fordulatok sok esetben ismerősnek tűnhetnek föl a gyerekek előtt, csak a királyok helyett cárok, a királyfik helyett cárevicsek, a királylányok helyett cárleányok lépnek színre. Az orosz népmesékben is megtalálhatók a mi táltos paripánkra emlékeztető beszélő ló, a cár féltett aranyalmáját lopkodó Tűzmadár, gyakran felbukkannak szépséges cárleányokat fogva tartó sárkányok, sűrűn szerepelnek ostoba vagy éppen az ellenkező tulajdonsággal bíró okos és furfangos állatok, de a történetek magukon hordozzák az orosz népmesék sajátos jegyeit is. A mesékből áradó különleges hangulat, mély bölcsesség, valamit a beszédes orosz nevek, mint Macska Macskájevics, Ivan Medvejevics, Ugat Ugatovics, Világszép Jelena, vagy Kelet-Európa csúf boszorkányának szláv megfelelője, a Baba Jaga teszik a meséket egyedi, élvezetes olvasmánnyá az óvodások és kisiskolások számára egyaránt.
 4–6 éves gyerekeknek
 
                                                          
Czigány Zoltán  (1965-2011)
Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai. Budapest, Pozsonyi Pagony, 2011. 95 p., 22 cm
 
A két patás barátról szóló újabb kötet ezúttal azt meséli el, hogyan is találkozott először Csoda és Kósza, s milyen közös kalandokat éltek át barátságuk hajnalán. A kissé kelekótya Kósza sok-sok galibát okozott, amelyeket aztán a megfontolt Csoda segítségével, közösen tudtak csak helyre hozni. Az egyik történetben a szeleburdi Kósza figyelmetlenségében letaposta Gyöngyi néni frissen ültetett, csodálatosan szép virágát, és ezt kellett minél előbb újra ültetniük, mielőtt még gazdasszonyuk észrevette volna... Bodzaszörpöt is szeretett volna készíteni Gyöngyi néni, ezért a két jó barát elindult bodzát gyűjteni. Ám Kószának ez sem volt olyan egyszerű, mint amilyennek elsőnek gondolnánk… Hogyan lett belőlük madárijesztő vagy éppen tiszteletbeli rendőrló? Nos, a kedves, szellemes mesékből ezt is megtudhatjuk. A humoros, szórakoztató, olvasmányos történeteket ezúttal is Baranyai András kedves, színes rajzai kísérik, melyek remekül illeszkednek a mesék hangulatához. A nyelvi leleményekben is bővelkedő kötet ezúttal is jó szórakozást ígér a 8-11 éves gyerekeknek.
8-11 éves gyerekeknek
 
 
Dávid Ádám (1985)
A Virág utcai focibajnokság. Ill. Rubik Anna. Budapest, Pozsonyi Pagony, 2011. 99 p. 22 cm
  
A Virág utca lakóinak élete gyökeresen megváltozik, amikor a szeretnivalóan különc Kovács család, az egykoron sikeres labdarúgó Nagyival az élen az utcába költözik. Nagyi ugyanis a megérkezésük pillanatában rögtön meglátja, hogy a környéken lakó lelkes, ám a tömbök között üvöltve rohangáló, szervezetlen, focirajongó fiatalok táborának irányításra, egy jó edzőre van szüksége. Így hát késlekedés nélkül küzdőteret keres, pályát fest, focikaput szerel, csapatokat verbuvál, szabályokat vezet be és meghirdeti a negyedévenként megrendezésre kerülő Virág utcai bajnokságot. Ő edzi többek között a keleti tömb Tejfogú Tigriseinek csapatát is, amelynek sikereihez a Kovács család tehetséges ifjú tagjai, a góllövő Gerda, a csodakapus Milán, és a taktikázás nagymestere, a hatéves Koppány is jelentősen hozzájárulnak. A szabályszerűen zajló mérkőzések sorát egy napon idegen csapat, egy ördögi ellenfél, a Rettenthetetlen Rókaprémes Rémek érkezése zavarja meg, amely felrúgva minden szabályszerűséget egyetlen célt tart szem előtt: megtépázni a Tejfogú Tigrisek tekintélyét, letaszítani őket a trónról... A nagy összeütközésre való készülődéssel párhuzamosan egyre nagyobb betekintést nyerünk a Koppány család mindennapjaiba. Tagjai, a hallgatag, állandóan komponáló Apu, a sós levesek és a foci mezek egyedi kivitelezője, Anyu, a folyton a gitárját tépő, sztármániás, Gerda, a sírós, fociőrült, Milán, a világ minden fontos jelenségét megörökíteni vágyó, folyton „koppoló”, Koppány és család lelkét, összetartó erejét jelentő Nagyi körül zajló hétköznapi, ám átlagosnak egyáltalán nem mondható kedves történetek – az Aranyvackor-díjas Rubik Anna remek rajzainak kíséretében – nagyszerű szórakozást ígérnek a 8-10 éves korú gyerekeknek.
 8–11 éves gyerekeknek
 
                                              
Gévai Csilla
Nagyon zöld könyv. Budapest, Pozsonyi Pagony, 2011. 80 p., 27 cm
 
Nem lehet elég korán elkezdeni a környezettudatos életre nevelést. Hiánypótló munka ezen a téren a korábban inkább illusztrátorként ismert Gévai Csilla kötete. Aktuálisabb nem is lehetne a témája, legfőbb erénye azonban az, ahogyan azt, a környezetvédelem kérdéseit a gyermekek nyelvén tárgyalja. Stílusa olvasmányos, nyelvezete közérthető, hangja közvetlen, játékos. („Hallottatok már a passzívházakról? Ja, ők nem onnan kapták a nevüket, hogy a szünetben nem barátkoznak senkivel…”) Hányan is élünk a Földön? Mi az az ökológiai lábnyom? Globális felmelegedésről, ivóvízkészletről, energiaforrásokról, szelektív hulladékgyűjtésről és számos egyéb, ebbe a tárgykörbe tartozó kérdésről mesél a szerző okosan, érdekfeszítően. Jó tanácsokkal látja el olvasóit, amelyek betartásával óvhatjuk környezetünket. Aktív feldolgozásra ösztönzi a gyerekeket, hiszen a számtalan közvetlen megszólítás mellett sok-sok játékos feladat tarkítja a szöveget, lehetőséget adva arra, hogy a gyerekek belerajzoljanak, vagy éppen fényképet ragasszanak a kötetbe, egyszóval, hogy személyesebbé tegyék az élményt, amelyet a könyv ad. Végül szójegyzékben igazít el olyan fogalmak között, mint az atmoszféra, a fenntartható fejlődés, a rigolya, a szmog és társaik. A kötet különleges tipográfiai kivitelezése, illusztrálása figyelmet felkeltő, a gyermeki lélekhez közelálló. Tartalma, valamint szellemes, közvetlen stílusa, a gyermekek világához közelálló, igényes kivitelezése okán mindenképpen széles körű ajánlásra érdemes a kötet.
8–11 éves gyerekeknek
  
                                      
Gombos Péter (1973)
Vándorok. Budapest, Pont K. – Ikerhold K., 2011. 145 p., 20 cm
 
Gombos Péter gyermekirodalom-kutató ifjúsági regénye a jövőben játszódik, méghozzá egy diktatórikus rendszerben, ahol gyerekek veszik fel a harcot a hatalommal szemben. 2238-ban járunk, ekkor már 40 éve bezárták a könyvtárakat, betiltották a könyveket, az olvasást, az embereknek hivatalosan nem lehet nevük, csupán egy kódjuk, és folyamatosan figyelik őket a harmóniaőrök. Főszereplőink – akik maguk között irodalmi hősöktől kölcsönzött nevükön szólítják egymást – azonban bejutnak egy évtizedek óta bezárt könyvtár épületébe, amelynek utolsó igazgatóját, a csapat vezérének, Robnak a nagyapját évekkel ezelőtt börtönbe vetették, ahol aztán meg is halt. A gyerekek itt nem csak tiltott könyvekre bukkannak, hanem egy időgépet is találnak, amelynek segítségével visszatérhetnek a múltba, találkozhatnak több száz éve élt írókkal. A hatfős kis csapat kalandos útjának első állomása London 1668-ban... Miközben ők számtalan élménnyel gazdagodnak – sőt, Rob nagyot csalódik is, hiszen kiderül, hogy kedvence, példaképe, Robinson Crusoe kalandjainak igazságtartalma sem több, mint a diktatúrát vezető Elnök hőstetteiről szóló történeteké, mely utóbbiak egyébként az iskolák tananyagát adják – szüleiket zaklatja a hatalom… A számos elgondolkodtató kérdést felvető, ugyanakkor szórakoztató, izgalmas, fordulatos, igényesen megírt kalandregényt a kamaszok körében érdemes ajánlani.
14 éven felüli gyerekeknek
 
 
Kínai népmesék. Összeáll. Grassini, Marina. Ill. Mariniello, Cecco. Budapest, Kossuth, 2011. 122 p., 23 cm (Népek meséi 11.)
 
A sorozat újabb kötete ezúttal Kínába kalauzolja el az olvasókat. Nyolc történeten keresztül kaphatunk ízelítőt ennek a számunkra egzotikus világnak a hangulatából. Az első legendából megtudhatjuk, hogy miért éppen arról a tizenkét állatról nevezték el a kínaiak az esztendőket. A furfangos patkány kifogott a jámbor bivaly eszén, és ő ért elsőként célba azon a versenyen, ahol kiválasztották a kínai naptárban szereplő tizenkét állatot. A mesékben a jók elnyerik jutalmukat, így történik ez a jóravaló, szegény legénnyel, Wu Dunnal is, aki a nyolc kicsi varázserejű teknősnek köszönhetően megcsinálja a szerencséjét, ellentétben semmirekellő, naplopó társával, aki aztán bizony pórul jár. A bátor ifjú házaspárnak állít emléket a másik történet, amelyben nyomon követhetjük, miként szabadítja ki Da Csen és Sui Sen a Napot és a Holdat a gonosz sárkányok fogságából. A kötet szereplői között találjuk még többek közt Mulant, a bátor fiatal lányt, aki férfinak öltözve áll be katonának, hogy idős édesapja helyett álljon helyt a háborúban, amikor megérkezik házukba a behívóparancs… Cecco Mariniello színes illusztrációi remekül illeszkednek a mesék hangulatához. Az egzotikus világot tartalmával és színes rajzaival egyaránt kiválóan megidéző kötetet érdemes ajánlani a 8-11 éves gyerekek körében.
 8–11 éves gyerekeknek
 
 
Kinney, Jeff (1971)
Egy ropi naplója. Kutya egy idő. Szeged, Könyvmolyképző K., 2011. 221 p. 21 cm
 
A tizenéves Greg Heffley, azaz „ropi” naplója 2007-es első megjelenése óta világsikert aratott: mára már a sorozat hatodik (Magyarországon a negyedik) kötete látott napvilágot és mind a külföldi mind a hazai könyvpiacon a legkeresettebb könyvek listájának első helyezettje. Nem véletlenül. Az író remekül megtalálta azt a formát és hangot, amivel hitelesen, plasztikusan tolmácsolja a gyerekolvasók számára is a ropival hasonló korúak életérzéseit, gondolkodásmódját, hétköznapi problémáit: az iskolai beilleszkedés nehézségeit, a mindennél erősebb népszerűségi vágyat kortársai körében, az idétlen megszólalásokat és viselkedéseket kínos, problémás helyzetekben. Az egyes szám első személyben, nagyszerű humorral elbeszélt újabb történetek arról számolnak be, ha már nem töltheti ropi elképzelése szerint - szorosra behúzott függönyök mögött, fotelben, tévé és videojátékok előtt ülve - a nyári szünidőt, miként próbálja meg élvezetessé tenni a családi, baráti üdüléseket kint a szabadban…
 Előzmények:
Egy ropi naplója
Egy ropi naplója: Rodrick a király
Egy ropi naplója: Az utolsó szalmaszál
 11–14 éves fiúknak
 
  
Nyulász Péter (1968)
Helka. A Burok völgy árnyai. Ill. Bohony Beatrix. Budakeszi, Betűtészta K., 2011. 307 p. 20 cm
  
A Balatonról szóló legendák egyike szerint Kamor, a Bakony varázslója és Sió, a Balaton tündére hosszú háborúskodás után békét kötött, hogy az Erdő, a Part és a Víz népe végre nyugodtan, békében élhessen. A békekötés érdekében feláldozták varázshatalmuk legfőbb eszközeit is: Kamor megszabadult cserfa varázspálcájától, Sió pedig eldobta Aranybuzogányos nádját. Ezt a gyengeségüket használta ki Bora, a Balaton boszorkánya, aki végre elérkezettnek látta az időt, hogy a Bakony és a Burok-völgy kegyetlen, félelmetes erőinek, lidérceinek támogatásával átvegye a hatalmat tőlük. Támadása a tihanyi hercegség fellegvára, a Soktornyú Kastély ellen irányult, amelynek lakóit, a hercegi párt és alattvalóit bénító csillámporral tette cselekvésképtelenné. Ám nem számolt az okos, szülei megmentéséért mindenre elszánt hercegkisasszonnyal, Helkával, aki a támadás idején épp a tiltott rengetegben szamócázott, ennek okán elkerülte a gonosz rontást. Helka bátor apródja, Ciprián valamint a varázsló két csintalan manója, Tramini és Furmint kíséretében fölkerekedett és körbejárta a tavat, hogy jó szándékú lakóit összefogja, és fölhasználja tehetségüket és erejüket a sötét erők elpusztítására…  „Az Év Gyermekkönyve” díjjal jutalmazott kötet a fantasy-meseirodalom legjobb hagyományait ötvözi: a balatoni mondák felhasználásával építkező, varázslatokban és kalandokban bővelkedő,  érdekfeszítő, fantáziát megmozgató történet a tizenévesek nagyszerű szórakoztató olvasmánya.
 8–11 éves gyerekeknek
  
                                                                      
Parvela, Timo (1964)
Körhinta. Ford. Bába Laura. Ill. Talvitie, Virpi. Szentendre, Cerkabella, 2010. 77 p. 25 cm
 
A finn szerző korábbi, díjnyertes kötetéből, a Mérleghintából már ismerősek lehetnek a most is feltűnő csirkák és harmonák. Barátságról, és a hol lassan, hol meg gyorsan múló időről szól a lírai finomságú kötet, melynek főhősei Fazék, a kis csirka, és Felicián, a harmona. A kis csirka sosem tud felülni a körhintára, mert a nagyobbak minden helyet elfoglalnak. A szomorú, magányos Fazék úgy érzi, ólomlábakon cammog az idő, mígnem egy napon találkozik Feliciánnal, aki nem tudott elrepülni délre a társaival. Jó barátok lesznek, és jó társaságban természetesen repül az idő, amit síeléssel, hógolyócsatákkal és a születésnapok megünneplésével lehet eltölteni… A 8-11 éves gyerekeknek ajánlható kötetben a különleges, színes illusztrációk szépen illeszkednek a tartalmas, többrétegű szöveghez.
8–11 éves gyerekeknek
 
  
Rostás-Farkas György (1949)
Cigány népmesék. Budapest, Kossuth, 2011. 108 p. 23 cm (Népek meséi. 10.) (Metropol könyvtár)
  
Az íróként, műfordítóként ismert Rostás-Farkas György kiemelt feladatának tekinti a cigányság hagyományainak kutatását, a cigány kultúra részeként népmeséik megismertetését az utókorral. Célkitűzését váltja valóra a Népek meséi sorozat tízedik darabja, amely a szerző átiratában, a gyerekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével, a felnőtt mesemondók történeteit lerövidítve, ám élvezetes előadói stílusukat megőrizve, fél tucat cigány népmesét ad közre. A fordulatos, kalandokban bővelkedő cselekményben színre lépő sokszínű mesealakokban, mesei motívumokban érzékelhető a különböző kultúrákkal történő találkozás (pl. a kötet nyitó Az igazságtevő királyné, avagy kié a csacsi? című mese, Mátyás okos felesége című magyar népmesére emlékeztet), de a cigányság jellegzetes karaktere, mentalitása is fölismerhető. Megjelenik a történetekben a vándorló, öntörvényű cigány népeket övező megvetés és bizalmatlanság (Moga,a nagyerejű, A kőszívű királylány), de a hősök jó tulajdonságai - okossága, furfangja, helytállása, hűsége, szeretete – fölülemeli őket a cigánysors viszontagságain. Bár nem cigány emberek a főszereplői, a cigány népmesék jellegzetes természetfölötti alakjait vonultatja föl A török basa lánya című mese. Mulatságos fordulatokban bővelkedő történet szól arról, miként leckézteti meg a szegény cigány az ostoba, dölyfös földesurat (A cigány és a földesúr), de a kötet legszebb története a vándorló cigány nép arcszínének eredetmondája, A Nap gyermekei. Az M. Nagy Szilvia színes rajzaival gazdagon illusztrált gyűjteményes kötetre érdemes a kisiskolások figyelmét fölhívni.
 8–11 éves gyerekeknek
 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Szabó Ildikó, dr., elnök
Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kar
6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14.

Tagfelvétel és tagmegújítás
Amennyiben a Magyar Olvasástársaság tagja kíván lenni vagy tagságát szeretné megújítani kérem regisztráljon vagy jelentkezzen be az online tagnyilvántartó rendszerbe!
Olvaso tars LOGO2 kicsi
olvassel logo

BANNER SZIG kicsi
 
KE

Vonalban

Oldalainkat 294 vendég és 0 tag böngészi