December 3-án, 17.00  órakor  megtelt a budapesti Új Színház nézőtere a Paulay Ede utcában. Érkeztek Kárpátaljáról busszal, autóval nagyon sokan, s még többen az ország különböző pontjairól és a fővárosból, hogy részesei lehessenek/lehessünk egy felemelő, ünnepi koncertnek, melynek megálmodója Várnagy Andrea zongoraművésznő és segítője Borszéki Molnár Dalma. A Magyar Olvasástársaság több mint hatszáz kötet könyvet adományozott a Pongrác Kiadótól kapott könyvekből; részben a műsorban közreműködőknek, illetve mindazon települések iskoláinak, amelyekből érkeztek fellépők. Az adománykönyvek átadására Dr Bartos Évát, egyesületünk volt elnökét kértük fel.

Ezúton is köszönjük a részvételét mindazoknak, akik a Magyar Olvasástársaság és a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány meghívását elfogadták (10 fő), részvételükkel megtisztelték a művészeket, a jelentősebb részben kárpátaljai előadókat, valamint a szervezőket, s azt, hogy személyes adományaikkal is támogatták az ügyet!

A jótékonysági koncert gondolatának megszületéséről a szervező, Borszéki Molnár Dalma az alábbiakat írta a program Facebook-oldalán:

https://www.facebook.com/events/154651461810903/

„Művészként az ember bármely meghívásnak nagy örömmel tesz eleget, de vannak helyszínek, amelyek különösen kedvesek és ilyen Várnagy Andrea zongoraművésznőnek Kárpátalja, ahol a zenei oktatás, a szakmai munka mellett a magyar emberek összetartását példaértékűnek találta.
2011 óta évente jár vissza koncertezni Kárpátaljára és idén nyáron, többedmagával már másodszor szervezett zenei tábort Tiszapéterfalván, az ott élő és az anyaországból érkező gyermekek számára.
Az ottani közönség egyedülálló szeretete és az évek során kialakult szoros együttműködés az ott tanító kollégákkal és zenét tanuló növendékekkel megismertette vele a hangsúlyt, mely lelkükben él. A küzdés hangsúlyát, melyet kéretve-kéretlenül magukénak éreznek, de csodálatosan viselnek.
Mikor Vele ott jártam, ezt a hangsúlyt, ezt a rezgést éreztem én is. Hallva a magyar nyelvtől való elszakíttatásuk félelmét én is belegondoltam, hogy mi lenne velem, ha nem gyakorolhatnám az anyanyelvemet szabadon. Mi lenne akkor a gyermekeimmel? Egymásra néztünk, és tudtuk, hogy a szívünkbe lángot verő fájdalom nem maradhat hangtalan, cselekednünk kell!

Ez a koncert leszakadt országrészünk magyarjaiért ad tiszteletet, az Ők közreműködésükkel, Andrea éjt nappallá téve való munkájának eredményeként, hogy a kultúra virágozatása mellett szolidaritásunkat fejezzük ki és kiálljuk, és elmondjuk, hogy „Nyelvében él a nemzet”. Hitet kell adnunk azoknak, akik megérdemlik és el kell gondolkodnunk azon, hogy mi is lehetnénk ugyanezen a sorson, ha Isten nem ilyen kegyes hozzánk.

Most a zenén keresztül szólalunk meg és várunk mindenkit, aki ezt a nemes kezdeményezést magáénak érzi!”

You have no rights to post comments