Mindazokkal, akik szerették, ismerték, akikkel kapcsolatba került vagy csupán hallottak róla szomorúan tudatom, hogy régi barátunk 2026. március derekán végleg átment az út túlsó oldalára. Az emlékező gondolatok első sorait most is Kádár Juditnak kellett volna, kellene megírni. Ők hamarabb ismerték egymást. Számomra Greg volt a legönzetlenebb, segítőkész, figyelmes, újabb és újabb kapcsolatokat létesítő, tudását azonnal, egyszerűen megosztó, együttműködésre nyomban kész hűséges és megbízható barát, a szolgáló szeretet kivételes példája.

Személyes emlékeim felidézésével szeretném hitelessé tenni a leírt jelzőket.

Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság tiszteletbeli elnökének visszaemlékezése

1992-ben találkozhattunk első alkalommal Budapesten az OSZK-ban a Magyar Olvasástársaság, a HunRA I. konferenciáján, majd egy angol nyelvű kéziratomat bírálta, korrigálta szigorúan. Legtöbbet az 1995-ben a Budapesten rendezett 9. Európai konferencia közben beszélgettünk, mi több a záróülésen ő mondott köszönetet (részben magyarul) nekünk a vendéglátóknak. Erre már Angliában készült, tőlem csupán a leírt magyar szöveg elmondásához, a kiejtés pontosságához kért segítséget. Ekkor mesélte, hogy évtizedek óta az egyik legfontosabb munkatársa Kispál Anna, aki gyerekként szüleivel együtt 1956 végén kerültek az Egyesült Királyságba. Munkatársak majd barátokká lettek s akarva, akaratlan sokat hallott a magyarság sorsáról, történelméről, különösen a trianoni békediktátum következményeiről. Felkészültsége okán óriási előny volt magyarként mind a hazai, mind a szomszéd országok társadalmi viszonyairól, olvasási kultúrájáról néhány mondatot váltanunk. Mindig hitelesebb volt, ha a külhoni magyarság nehézségeit (az iskolarendszer, valamint az anyanyelv használatának korlátozása), nem kizárólag nekem kellett taglalnom a nagyobb nyilvánosság előtt.

Az 1995-ös Európai Olvasáskonferencia napjaiban néhány szóval meghívott, vegyek részt az Egyesült Királyság szervezetének (UKRA) éves közgyűlésén, és tartsak előadást. A háttér roppant fontos. Néhány éve nemzeti szervezetük (UKRA), vezető testülete döntést hozott, miszerint évente meghívnak 1-1 vendéget Közép-Európából erre a legnagyobb nyári konferenciájukra. 1995 -ben én lettem a soros vendég Winchesterben. Máig élesen emlékezem az előadások sokféle tanulságára mások mellett az iskola és a család közötti kapcsolatok vagy a szóbeli történetmesélés fontosságáról.

Az 1996-os Prágában rendezett Világkongresszus esti, rendre szűkebb körű beszélgetéseink sokoldalúak és termékenyek voltak. Talán az egyik 10-15 perces témánk Ann-Sofie Selyn előadásához, nevezetesen a lemaradók, nehezebben haladó tanulók kiscsoportos sikeres felzárkóztató, nevelő – oktató módszereihez tért vissza. Az elhangzott előadás után Ann-Sofie Selynnek elmondtam, hogy szavai nyomán magamra ismertem. Az 1945-ban lezajlott gyermekbénulás következtében babakocsiban ülve „jártam” iskolába. Például az 1953-54 -es tanévben (IV. oszt.), 50 fiú hangoskodott, nyüzsgött a tanteremben s a szerencsétlen férfi antipedagógus rendszerint átnézett a fejem felett. „Aki béna, bizonyára hülye is.” Ez lehetett az alapállása. Az 1954 júniusában kezdődő négy évet már a Pető Intézetben tölthettem, ahol délutánonként 4-5 gyerek alkotta az V. osztályt, tehát jól hallottuk, értettük a pedagógusok minden szavát. Ők mindenkire figyeltek, meghallgattak és nyomban reagáltak. Egyszerűbben szólva ez már valóban ideális pedagógiai helyzet volt mindenki számára, s ennek tudható be, hogy innen kezdve az egyetemi vörös diplomáig csak jeles vagy kitűnő bizonyítványokat kaptam. A rövid emlékezés, visszaigazolás Greg számára nagyszerű alkalmat kínált, hogy a személyes reakcióból indulva rövid előadást tartson, az akkor (1996!) már világszerte ismert Pető-módszer lényegét összefoglalja a hallgatóság számára. Mindenki fejleszthető, az adott állapotától függően, valamilyen mértékben. Tehát nincs reménytelen helyzet, de a tökéletes gyógyulás, felzárkózás elvárása nem reális. Személyre szóló, évekig tartó utak, kis lépésekben!

Greg számára valószínűleg a legmélyebb budapesti emlék talán 2009(?) tavaszán ugyancsak egy Budapesten tartott konferenciához kötődhet, melynek témája az óvodai nevelés volt. A konferencia utolsó délutánjára meghívtam, elvittem a Magyar Nemzeti Galériába, ahol elsőként Munkácsy Mihály Krisztus trilógiáját néztük, illetve egy avatott vezető magyarázatát hallgattuk lenyűgözve. Hosszú percekig nem tudtunk megszólalni. Majd az épület másik szárnyában egy kiállítás keretében a magyar festészet néhány kiemelkedő műremeke előtt kellett szoborrá válva gyönyörködnünk. Magam csupán a válogatásban segítettem, hiszen a szerző neve mellett a címek angolul olvashatók voltak. Többek között Csontváry: Magányos cédrus, Szinnyei Merse: A lila ruhás hölgy és a Pacsirta, egy kisebb szobor: Toldi Miklós farkaskalandja. Hangosan skandálva mondom magyarul: „Kár volt simogatni, csak vesztére tette, / Mert megzörrent a nád hirtelen megette. / Jő az anyafarkas szörnyű ordítással, rohan a fiúnak birkóznak egymással.”  Dadogva próbálom angolul érzékeltetni a farkaskaland kettős jelentését, a fizikai helyzetet, valamint a nemzetmítosz részévé lett klasszikus műben megformált Toldi Miklós erejét, jellemét. A Galériából kifelé ballagva Greg kérdez: Ezeket a nagyszerű alkotásokat vajon az EU kulturális biztosa látta-e, hiszen éppen itt van Budapesten? „Nem tudom, nem vagyok az éppen zajló konferencia szervezője sem tanácsadója”. A konferencia létéről kizárólag Gregtől értesültem. Rosszallóan csóválta a fejét.

2010. április 20-án az OSZK VI. emeleti tanácstermében ülünk, mert a Könyvtári Intézet pontosabban Péterfi Rita meghívására Greg Brooks előadást tart az „Family literacy” mozgalom sajátos módszereiről, hatásáról. A hetek óta aktív izlandi vulkánok által kibocsátott füst és hamu tömege lehetetlenné teszi a London Budapest repülőjárat működését, s az időben elkezdett technikai előkészületek nyomán az előadás valóban elhangzik, de csupán képernyőn látjuk, hallgatjuk és kérdezzük a tapintatosan, jól artikuláló, lassabb tempójú, angolul beszélő Greg Brooks tanulságos mondandóját. Előadásának szövege megjelent a Könyvtári Figyelő folyóirat 2010/2. számában.

Javaslata nyomán, vele együtt 2011-12 folyamán egy Brüsszelben összesen 12 alkalommal rendezett tanácskozássorozat résztvevője lehettem. Az ott végzett munkáról angol és magyar dokumentumokban számoltam be. (Könyvtári Figyelő 2013/1. szám 124-139. p.) Ennek folytatásaként már Greg vezetésével szerveződött a tanácskozások sorozata, amelyeken Gombos Péter és Pompor Zoltán képviselték hazánkat és 2015-ben Budapesten „véletlenül” ismét közelről tapasztalhattuk Greg szervezőkészségének, mélyen szántó gondolkodásmódjának, bölcsességének áldásos hatását.

Utolsó alkalommal 2021 őszén találkozhattam vele Budapesten egy kivételesen fontos helyen – nem véletlenül – a pompás magyar Parlament Felsőházi termében. „A Bethlen-kormány megalakulása és a konszolidáció szellemi háttere” címmel a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár a jeles esemény 100. évfordulójára kitűnő emlékülést szervezett. A Covid járvány miatt az áprilisi dátumot 2021. szeptember 28-ra kellett változtatni. Greg gróf Bethlen István miniszterelnök egyik „titkosan fontos” munkatársáról, a német dominancia ellensúlyát erősítő, az angol és francia kulturális kapcsolatokat építő Balogh József életművének néhány mozzanatáról tartott előadást. A jeles konferencia minden előadása könyvalakban őrzi az ott elhangzott szövegeket. Hollósi Gábor – Joó András - Ujváry Gábor (Szerk.): A Bethlen-kormány megalakulása és a konszolidáció szellemi háttere VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, MAGYAR NAPLÓ Budapest, 2022. 212 p.

Kedves régi Barátunk!

Hiányodat gyakran érezzük majd élethosszig, de humorod, kapcsolatkészséged, személyiséged lényege, az okosan cselekvő szeretet vonzó, bátorító példája ösztönző erőforrásként folyamatosan velünk marad.

Nyugodj békében!

Tisztségei

1998-2002 Chairperson, International Development in Europe Committee

2002 Local arrangements chairperson, Edinburgh World Congress

Federation of European Literacy Associations  2013-17 Chairperson

Honours

2005 MBE (refused)

2011- Reading Hall of Fame

European literacy appointments

2011-13 Member, European Union High Level Group of Experts on Literacy

2014-16 Member, Management Board of European Union-funded (€4m)

European Literacy Policy Network (ELINET)

You have no rights to post comments