Könyvtárosok ajánlják

2010. 09. 06.

Bemutatkozik a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár (Győr)

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár

Egy kis történelem...

Müller Ferenc könyvkötő országosan is az elsők között nyitotta meg 1789-ben Győr első kölcsönkönyvtárát, igazi, mai értelemben vett közkönyvtár azonban a 19. század végéig nem működött a városban. A megyei könyvtár a városi levéltárból kinőtt, jó állománnyal és egy műszaki fiókkönyvtárral rendelkező Győr Városi Közkönyvtár és az alig néhány évet megélt, de azalatt eredményes szervezőmunkát folytató Győri Körzeti Könyvtár egyesítésével jött létre 1952-ben, Győri Megyei Könyvtár néven. 1956. június 3-án vettük fel a Győrhöz közeli Téten született író, költő, szerkesztő Kisfaludy Károly nevét.

A 60-as évek első fele igencsak mozgalmas volt számunkra: az országban másodikként vezették be nálunk a szabadpolcos kölcsönzést, de ekkor zajlott a tájékoztató munka technikai feltételeinek kiépítése, s a helyismereti gyűjtemény létrehozása is, bár utóbbi tevékenység kezdetei évtizedekkel korábbra nyúlnak vissza.

Az első számítógépek megjelenése a 80-as évek végére tehető, s 1999. január 1-jével már „befagyaszthattuk” cédulakatalógusunkat. A 21. század első éveiben folytattuk az intézmény informatikai fejlesztését, melynek eredményeképpen katalógusunk 2002 decembere óta honlapunkról is elérhető – olvasóink nagy örömére. Így azután nem meglepő, hogy a könyvtárközi kölcsönzések száma ugrásszerűen megemelkedett. 2005-ben pályázati támogatással sikerült áttérnünk a HunTéka elnevezésű integrált könyvtári rendszerre, s immár öt esztendeje minden ezen keresztül zajlik, a dokumentumállomány gyarapításától a kölcsönzésen át a statisztikák készítéséig.

Elhelyezési gondokkal a kezdetektől küzdöttünk – és küzdünk ma is. Több költözés, évekig tartó „ideiglenes” elhelyezés után, mostani helyünkre, egy valamikori bank felújított és könyvtári célokra átalakított épületébe 1975 őszén költöztünk, s azóta itt fogadjuk látogatóinkat.

2009. szeptember 23. „Légy online a könyvtárban!”

2010. 08. 04.

2010 augusztus – Katona József Könyvtár (Kecskemét)

0-6 ÉVESEKNEK

Godina Mónika: Lóg a lába, lóga /Mondókák és ölbeli játékok kicsiknek
Sopron: Artemisz Kiadó, 2009.


A régi mondókáskönyvek (Forrai Katalin: Jár a baba, jár; Cinege, cinege kismadár… stb.) többedszeri újrakiadása bizonyítja, hogy a játékos, dalos mondókák és ölbeli játékok fontos szerepet játszanak a kicsik egyéni és társas fejlődésében. S ki más is lehetne a baba legfontosabb társa a játékban - sőt játéka - mint a mama vagy a papa! Nekik, és az aprócskákkal foglalkozó szakembereknek készültek az utóbbi években a legújabb segédkönyvek: a gyönyörű kivitelű, kottával is ellátottak; az egyszerű, de praktikus gyűjtemények – mindenkinek igénye szerint.
 Ennek az önfeledt együttjátszásnak lehet hasznos eszköze Godina Mónika: Lóg a lába, lóga című válogatása. Ő így ír könyvéről: „Ezek a mondókák, ölbeli játékok igazi örömöt jelentenek a gyermekek számára. A mondókázás, a simogatók, csiklandozók, hintáztatók, höcögtetők játszása kiválóan mélyíti a szülő-gyermek kapcsolatot és gyönyörű példákat ad az anyanyelvvel való találkozásra.”
A napi tevékenységek mindegyikét, az emberi test játékos felfedezését, a mozgásformák fejlődésbeli fokozatosságát szem előtt tartó gyűjtemény igazán hasznos segítőtársa lehet a kezdő és haladó mondókázóknak egyaránt. Kellemes együttjátszást kívánunk hozzá!

*    *    *

Lila Prap: Miért? / Fordította: Demény Eszter
Bp.: Pozsonyi Pagony Kft, 2006.


A legtöbb gyerek életében – 3 éves koruk körül – eljön a szülők türelmét próbára tevő „MIÉRT?” korszak. A kicsik saját, apró világukat, a körülöttük lévő valóságot kérdéseikre adott válaszainkból próbálják megérteni, felépíteni.
Azért, hogy az akár percenként felvetődő miérteket a szülők és a gyerekek is egyaránt élvezzék (sőt tanuljanak belőle) vegyük bátran kézbe Lila Prap Miért? című bájos családi könyvét. Az szlovén írónő Magyarországon is egyre kedveltebb. A kötet tizennégy – a gyerekek által jól ismert – állat legszembetűnőbb, legjellemzőbb sajátosságát emeli ki, s teszi fel kérdésként az olvasónak. A vicces válaszok és vidám rajzok között természetesen ott lapul a valódi, tudományos magyarázat is.
Ízelítőül egy kérdés: Miért van a kengurunak erszénye? Hogy ne látszódjon ki a köldöke. Vagy, hogy ugrálás közben ne veszítse el a kicsinyét. Ha egyik válasz sem kielégítő, ajánljuk a könyv fellapozását!

2010. 08. 04.

Bemutatkozik a Katona József Könyvtár (Kecskemét)

KATONA JÓZSEF KÖNYVTÁR 

A könyvtár létrehozása egy 1894-es állami határozathoz fűződik, melyben megbízzák az Országos Múzeumi és Könyvtári Bizottságot s vidék felé irányuló könyvtár- és múzeumszervezési feladattal.
Kecskemét th. Város Tanácsa Kada Elek polgármester javaslatára élt a könyvtáralapítással járó magas állami támogatással és 1897-ben határozatot hozott a nyilvános könyvtár létesítéséről, amely még szervezetileg nem különült el a múzeumtól és a levéltártól. Elhelyezése is ideiglenes volt a Városháza 2. emeletén lévő nagyteremben.
A Szilády Károly levéltáros szervezte könyvállomány jórészt a városi törvényhatóság már használaton kívüli történeti és jogi könyveiből állott.
1899-ben a tanács rendeletben határozta meg a könyvtár fenntartására és gyarapítására szolgáló javadalom összegét, melynek fedezetére évi rendszeres államsegélyt kapott. Ettől az időponttól kezdve tervszerű és fokozatos állománygyarapítás történt, melynek szabályait az időközben alapított könyvtári bizottság határozta meg.

2010. 07. 01.

2010 július – József Attila Megyei Könyvtár (Tatabánya)

0-6 éveseknek ajánljuk

D. Tóth Kriszta: Lolamesék 3. Bp.: Sanoma, 2010. 76 oldal
Kislányának, Lolának kezdte írni azokat a meséket D. Tóth Kriszta, amelyek lassan szériává növik ki magukat. (Jelen kötet ugyanis már a Lola-könyvek harmadik darabja.) A kiadványban ezúttal három mese kapott helyet. Az elsőben kislány az utazás és a repülés élményéről csacsog, majd megtudhatjuk, hogy miért jó móka a szelektív hulladékgyűjtés, végül pedig választ kapunk arra a korántsem mellékes kérdésre, hogy honnan érkeznek a kisbabák. A szöveget kollázsszerű technikával készített, kedves illusztrációk kísérik. A könyv mellékletében DVD lemezt találunk, amelyen a középső meséből készült rajzfilm látható.

Delahaye, Gilbert - Marlier, Marcel - Marlier, Jean-Louis: Márti meglepi vendégeit. Kaposvár: Holló, cop. 2005. 21 oldal
Nyár végén Mártiékhoz vendégségbe jön a kis Anna Kanadából. Márti azon gondolkodik, mivel ajándékozhatná meg unokahúgát. Nagyszerű ötlete támad: a szerszámos kamrában ott hever Pegazus, a hintaló, amit még nagypapája készített. Barátaival előássák a kamra mélyéről a lovat, gyorsan ki is próbálják, működik-e.


6-8 éves korig ajánljuk

Varga Domokos György: Fittyfirity. Bp.: LKD BT, 2007. 140 oldal
A szerző előző meseregényéből (Cin-cin) már jól ismert kisfiú, Dini Dani megható kalandjait folytatja tovább. A felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt tanulságos történetben Dini Dani apukájának egyedi meséi keverednek a hétköznapok cselekményeivel, amelyek különös egyvelegét adják a fikciónak és a valóságnak. A regény valóságos mese arról, milyennek akarja láttatni a szülő és milyennek látja egy négyéves kisgyerek valójában a világot. Hogyan érinti meg az embereket a szegénység? Hogyan állhat helyt a mai világban az őszinteség és a szeretet?

Boldizsár Ildikó: Boszorkányos mesék. Bp.:Móra, 2006. 103 oldal
Akkoriban Amália gyönyörű volt, vörös hajkoronával, tizenhét fodros alsószoknyával, pöttyös bögregyűjteménnyel és magas cseresznyefával. Bár sokszor szomorkodott, ha eleredt az eső, mindig vidám kacagásra fakadt. Édes-bús meséi az esőről, napról, holdról, csillagokról, felhőkről, virágokról, madarakról, színekről, árnyékokról szólnak, melyeket Szegedi Katalin ékesített fel csodaszép színes és fekete-fehér illusztrációkkal.

2010. 07. 01.

Bemutatkozik a József Attila Megyei Könyvtár (Tatabánya)

JÓZSEF ATTILA MEGYEI KÖNYVTÁR 

Múlt – tanulj a tegnapból

A magyar közművelődési könyvtárügy első alaprendeletének értelmében 1952. augusztus 17-én a körzeti könyvtár és a Tatabányai Városi Könyvtár állományának összevonásával – a Népházban biztosított 250m2 alapterületen – létrejött a Komárom megyei könyvtár. Még ebben az évben, tekintettel a település sajátos adottságaira, 5 fiókkönyvtár is létesült. József Attila nevét 1955. április 11-én, a költő születésének 50. évfordulóján vette fel. Jelenlegi épületét 1964. szeptember 5-én adták át.

1965-ben a fiókkönyvtárak leváltak s újra létrejött a Tatabányai Városi Könyvtár.

A ’70-es években pezsgő klubélettel, bőséges kiadványterméssel, megerősödő hálózati, nemzetiségi és szakfelügyeleti munkával, mondhatni: virágkorát élte könyvtárunk.

1981-ben kétszintes tömörraktárral (300 m2) bővült az épület, mely hosszabb időre nyújtott megoldást a korábban gondokat okozó helyhiányra.

A rendszerváltást követően lassan, kis léptekkel, de beköszöntött a digitális kultúra s 1998-ban kísérleti jelleggel a gyermekkönyvtárban elindult a számítógépes kölcsönzés. Az állomány feldolgozása a TextLib integrált könyvtári rendszerrel történt – a teljesség igényével. 2003 nyarától pedig a felnőtt könyvtárban is bevezetésre került e korszerű kölcsönzési rendszer.


HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 151 vendég és 0 tag böngészi