Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulóján, 2010. május 28-án, pénteken Budapesten több intézmény, szervezet összefogásával kerül megrendezésre a Mikszáth Nap.

A Nemzeti Sírkertben 10.30 órakor (Budapest, VIII. kerület, Fiumei út 16.), Mikszáth Kálmán sírjánál, az ünnepi megemlékezésen Nógrád Megye Önkormányzata, a  Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, a Mikszáth Kálmán Társaság  képviselői emlékbeszéde után a megjelent önkormányzatok, szervezetek, oktatási, közgyűjteményi és közművelődési intézmények helyezik el a tisztelet virágjait, koszorúit.

Finomságok a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Mikszáth Kálmán írói világát szerető, tisztelő, a palóc ízeket, hagyományokat kedvelő közönséget a Petőfi Irodalmi Múzeumba várják gazdag programmal a szervezők délelőtt 10 órától. Nógrád megye kulturális, turisztikai és gasztronómiai kínálata a múzeum udvarán, ahol Palóc ízek kóstolója – gasztronómiai bemutató fogadja a vendégeket. Népviseletbe öltözött asszonyok helyben készítik a finom ételeket! A kétbodonyiak szilvásgombócot, a vanyarciak haluskát és derelyét készítenek, Nógrád Megye Önkormányzatának Ellátó Szervezete eredeti palóclevessel várja a vendégeket. A palóc ízek, ételek receptjeit  ajándékként haza is vihetik A felhőtlen szórakozásról folklór csoportok gondoskodnak, a határon inneni és túli Nógrádból, a színpadi programot a nemzetközi ismertségű Dűvő Népzenei Együttes zárja.

Hollókői kézműves termékek készítése, vására mellett fazekas, szövő, babakészítő, csuhéfonó mesterségekkel is megismerkedhetnek, valamint turisztikai kiadványok, információk Nógrád megyei nevezetességekről, rendezvényekről, szálláslehetőségekről, túraútvonalakról és mindenről, amely egy igazi nógrádi üdüléshez, kiránduláshoz szükséges.

Mikszáth Könyvvásár

A Mikszáth Könyvvásáron Mikszáthtól, Mikszáthról találnak érdekességeket.
Eredeti Mikszáth könyveket nézegethet, olvasgathat, hangos könyvből Mikszáth műveket hallgathat, kedvezményes áron vásárolhat Nógrád megyei könyveket (Palóc Kalendárium, Nógrádi Kvíz, Nógrádi Kincsestár, Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat c. könyvét, stb., Mikszáth korával kapcsolatos köteteket. Ajándékként korabeli Nógrádi Hírlapot vihet haza. Mindez a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet szervezésében valósul meg.

A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet sátrában a "Jó palócok" és  a "Tót atyafiak", a Mikszáth korabeli nógrádi paraszti világot jelenítik meg. Bemutatnak karakteres népviseleti darabokat (főkötő, párta, kalap, felső és alsószoknyák, pruszlikok, vállkendők , kötények, ködmön, cucaj, rókamálas mente stb.), lakástextileket (abrosz, díszlepedő, derekalj stb.),   hímzéseket, szőtteseket, ház körüli használati eszközöket (kanalas, áttörtört faragású padhátbetéteket), és az állattartás  során használatos szerszámokat (ostor, juhászbot, juhászkampó), illetve a díszítőművészet jellegezetes darabjait. 

Palóc kincsek

A Petőfi Irodalmi Múzeum épületében - Palóc Kincsek címmel - tekinthetők meg azok a különleges Mikszáth műtárgyak, melyek csak ezen az egy napon láthatók a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet gyűjteményéből. A horpácsi Emlékházban - melyet Mikszáth menedékként használt életének utolsó éveiben - láthatók  Mikszáth Kálmán személyes tárgyai, a család bútorai, használati eszközei, az 1910-es jubileumi év  relikviái, melyekből kisebb válogatás tekinthető meg ez alkalomból. A Nógrád Megyei Levéltár olyan Mikszáth dokumentumokat tár az érdeklődők elé, melyek közönség előtt még nem voltak láthatók.

Kamara kiállítás mutatja be Mikszáth földjét, görbe országát Ács Irén fotóművész  alkotásain keresztül, Egy isten a Palóc Olimposzról címmel.

Tudományos ülés

A minden igényt, s minden korosztályt kielégítő délutáni programban lesz Tudományos ülés, ahol Az irónia alakzatai Mikszáth prózájában – V. Raisz Rózsa nyelvész előadása hangzik el, újjá alakul a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nógrád megyei tagozata.
Sor kerül Mikszáth Maratonra, ahol Mikszáth Kálmán műveinek olvasására hívják fel a figyelmet a szervezők. Mikszáth nevét viselő iskolák tanulói és érdeklődők Mikszáth-regényekből, -novellákból olvasnak fel, ahol  a rendezvényen részt vehet és kedvenc írásából felolvashat.

A Mikszáth Kálmán Társaság vendégeként Az élő anekdota címmel Solymár József író jelenkori palóc adomákat mesél, társa dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, majd az író dédunokája, Mikszáth-Cseney Kálmán  Én már nem ismertem a dédapámat, képes családtörténeti bemutatón  Péliné dr.Bán Évával beszélget.

Az újdonságként a Nógrádi Digitális Múzeum 2.  „Mikszáth-kori Nógrád vármegye képekben” című digitális kiadványt a szerkesztő: dr. Szirácsik Éva mutatja be. A kiadvánnyal Nógrád vármegye jeles szülöttének, Mikszáth Kálmánnak (1847-1910) emléke előtt, halálának centenáriumán tiszteleg a kiadó Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet. Kiadványunk elsősorban nem képes irodalmi utazást kínál. Az egykori Nógrád vármegye jelenlegi múzeumaiban fellelhető fotó- és képeslapgyűjtemények legrégebbi darabjainak közzétételével kívánják bemutatni az 1880-as évektől 1910-ig Mikszáth szűkebb pátriájának településeit. A képek segítségével megismerhetők az itt élt neves személyiségek és ismeretlenek mindennapi élete és ünnepei. E kultúrtörténeti jelentőséggel is bíró képanyag értékét tovább emeli, hogy döntő többségük első közlésként kerül a Mikszáth által szeretett Nógrád vármegye múltja iránt érdeklődők kezébe.

A könyvek bemutatóján Koloman Mikszath: Slovenski rodáci  kötetetről Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész szól, a könyvet fordította Karol Wlachovský, magyarul és szlovákul részleteket olvas fel Kerekes Vica.
Megismerkedhetik az érdeklődők Sipos Szilvia: Mikszáth nyomában. Képes irodalmi barangolás Mikszáth-helyszíneken című könyvét, valamint Mikszáth Kálmán fényképei kötetről, Debreceni Boglárka vetített képes előadását láthatják.
A Palócföld folyóirat Mikszáth-számának írásait a szerkesztők mutatják be.

Felolvasószínház

A Mikszáth Nap záró programja a Felolvasószínház, amikor is Görgey Gábor: Mikszáth Kálmán különös házasságai darabja hangzik el.

A Mikszáth Kálmán Társaság hírlevelében, elnöke, dr. Kovács Anna fogalmazta meg, hogy emlék-programjaink ne ünnepi gyertyák legyenek, Mikszáth gondolatát követve: "eszembe juttatva, hogy a gyertyákat csak este szokás meggyújtani", mondta az  író, de olyanok, "mint a szép őszi meleg esők. Nem annak az évnek szólnak és nem annak a termésnek, amely már be van takarítva, hanem a jövő termés számára kövérítik meg a talajt. Csalogató példák ezek az utánam következő írónak, jelzik, hogy a magyar szeme rajta pihen azokon, akik dolgoznak érte, és ha behunyja is néha (hiszen aludni is kell), egyszer egy barázdán mégiscsak meglátja."


Névjegy

Mikszáth a Nógrád megyei Szklabonyán született 1847. január 16-án. Már diákként írogatott, Gyula vitézről szóló balladájával díjat is nyert. Anyja akaratának megfelelve jogi stúdiumokat folytatott Győrött, majd Pesten, de diplomát nem szerzett, ehelyett Balassagyarmaton esküdt lett Mauks Mátyás szolgabíró mellett, s folyamatosan írt. 1873-ban - minden szülői tiltás ellenére - feleségül vette a szolgabíró lányát, Mauks Ilonát, akivel Pestre költöztek. Itt csapások sora érte őket: Mikszáth saját költségén kiadott kötete visszhangtalan maradt, az író adósságokba keveredett, meghalt pár napos gyermekük, s Ilona is megbetegedett. Ilona végül visszaköltözött szüleihez, s 1875-ben el is váltak.
Mikszáth ezt követően előbb az ellenzéki Budapesti Napilap, majd 1878-tól a Szegedi Napló munkatársa lett. Az itt töltött csaknem három év kedvezően alakult számára, kedvére írhatott, senki nem korlátozta, s a szegedi közönség is megszerette. Újult erővel tért vissza Pestre, ahol a Pesti Hírlap munkatársa lett. 1881-ben megjelent A tót atyafiak című kötete, s tagjai közé választotta a Petőfi Társaság. 1882 elején megjelent A jó palócok, s a két novellagyűjtemény végre meghozta számára a régóta várt sikert. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, anyagi helyzete javult, így újból megkérte Ilona kezét, s 1882 decemberében ismét házasságot kötöttek.
A novellák mellett nevét ismertté tették szatirikus hangvételű publicisztikái, parlamenti tudósításai is, 1887-ben a Szabadelvű Párt támogatásával ő is bekerült az ország házába. Tagja volt a Tudományos Akadémiának, elnöke az 1896-ban alakult Budapesti Újságírók Egyesületének. Szerkesztette a Franklin Kiadó Magyar Regényírók sorozatát, s többek között Fáy András, Gyulai Pál, Bródy Sándor műveihez írt bevezetőt.
1904-től többnyire horpácsi birtokán tartózkodott. 1910-ben negyvenéves írói jubileumán ünnepségsorozatot rendeztek, a király a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki, a pesti egyetem díszdoktorává avatta. Ebben az évben megpályázta a máramarosi képviselőséget, de kampányútján megbetegedett, és súlyos tüdőgyulladásban május 28-án Pesten meghalt.
Mikszáth pályája korai szakaszán a romantikához kötődött, majd a XIX. század végének Magyarországáról, annak jellegzetes társadalmi rétegeiről rajzolt hiteles képet. Írásaiban uralkodó az adomázó-társalgási, az élőszót utánozó stílus. Legjellemzőbb művei a dzsentri réteg értékvesztését és lecsúszását bemutató regényei, A gavallérok és A Noszty fiú esete Tóth Marival. Kései korszakában a századelő tragikussá váló világképéhez és szecessziós ízléséhez kapcsolódott a Különös házassággal és a Sipsiricával. Utolsó műve, A fekete város örökös csapdahelyzetként ábrázolta a magyar történelmet, amelyben a végzetes boldogtalanság éppoly természetes, mint a mindennapok kiszámíthatatlan abszurditása.



Megjelent: Ötvenentúl.hu, 2010.05.28. (
http://www.otvenentul.hu/szabadido/35862)
HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 379 vendég és 17 tag böngészi