Alighanem először fordult elő a somogyi megyeszékhelyen, hogy a Kossuth téren közel 500 gyerek egy meseregény miatt gyűlt össze.

Az idei könyvhét nyitónapján megtörtént ez is. A lelkes diákok a Magyar Olvasástársaság, a Csiky Gergely Színház és a Megyei és Városi Könyvtár hívására jöttek el, hogy Aranypofácska történetét megosszák egymással. A mesélést a könyv szerzője, Fésűs Éva kezdte el, őt Rátóti Zoltán, a színház igazgatója követte, aztán nagyjából 60 gyerek osztotta fel a fejezeteket egymás között. Közben a többiek sem unatkoztak, mire társaik befejezték az Aranypofácska felolvasását, elkészült nagyjából 20 rajz is a történethez. 
Itt persze nem értek véget a programok, a hivatalos megnyitó után önkéntesek hoztak létre olvasó-pontokat a város különböző részein (még helyijáratokon is!), és a 100 éve született Örkény István egyperceseivel szórakoztatták az arra járókat, utazókat.

   
   

Részletes beszámolók, videók is megtekinthetők az alábbi linkeken:
http://www.kaposvarmost.hu/videok/kaposvar-nettv/2012/06/07/villamcsodulet-fesus-eva-nenivel_2039.html
http://kaposvarhirado.hu/szines/mesevel-indult-a-konyv-unnepe-kaposvaron
http://www.sonline.hu/somogy/kultura/formabontas-a-foteren-es-egy-megallo-orkennyel-a-8-ason-446256

New Yorkban 3 éve tartó vizsgálat végén vonták le a következtetést: azoknak a másodikos gyerekeknek jobb a szövegértése, társadalom- és természettudományi ismeretei, akik a Core Knowledge program szerint tanultak. E programban nagyobb az ismeretterjesztő szövegek aránya. Az oktatási szakemberek mindemellett nem mondják, hogy a korábban megszokott 'balanced literacy' rendszer (az írás és az olvasás együttes tanítása) elvetendő lenne. Ennek jellegzetessége, hogy a gyerekek hangsúlyosan a nekik tetsző irodalmakat olvassák (ez alapvető feltétel az olvasással kapcsolatos motiváció megteremtésében). A projektben részt vevő oktatók és vezetők 72%-a volt nagyon elégedett, vagy többnyire elégedettek a tantervvel. (ref.: MG) 

Forrás: New York Times, 2012. március 21.

Az általunk legfontosabbnak ítélt témák

1.) Az olvasás jelentősége. GDP és szövegértés összefüggése, illetve a rosszul olvasók gyenge továbbtanulási, valamint munkavállalói esélyei.
2.) Az olvasás kulcskompetencia. Az olvasásfejlesztés össztantárgyi feladat.
3.) A szabadon választható „közös olvasmányok” arányának emelése a motivációs bázis, az érdekeltség erősítését szolgálja.
4.) Család és iskola szorosabb együttműködése.

A korábbi hasonló jellegű dokumentumokhoz viszonyítva, az általunk megismert szövegben jóval nagyobb szerepet kapnak az egyetemes európai értékek, a nemzettudat, a család, a klasszikus magyar irodalom, valamint az anyanyelvi kommunikáció. Ezekkel a tendenciaszerű változásokkal teljes mértékben egyetértünk. Néhány ponton azonban kiegészítések megfogalmazását javasoljuk.
A NAT szövegben jól érzékelhetően gondosan kerülték az olvasás és írás szavakat, helyette következetesen a kommunikációt használják. Egyetértéssel fogadjuk a megfogalmazók tiszteletreméltó szándékát: a központi gondolatok egyike kiemelten az anyanyelvi kommunikáció, a beszédértés, a beszédprodukció, az írás, a szövegértő olvasás és a gondolkodás együttes fejlesztése. Véleményünk, kiegészítő megjegyzésünk értelmében félreérthető, egyoldalú megoldásokhoz vezet, ha csupán az átfogó kommunikáció fogalmával operálunk. Nagyon pontosan néven kell nevezni az előző mondatban felsorolt elemeket. (A hétköznapi életben ráadásul a kommunikáció szó leggyakrabban a szóbeliséghez kötődik.) A szóbeliségben megjelenő nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze éppen az írásbeliség, nevezetesen az írás és a szövegértő olvasás tudatos fejlesztése.
Az iskolában a tanulás máig legfontosabb  eszköze a szövegértő olvasás mind nyomtatott, mind képernyős forrásból. (Természetesen nem tagadjuk a hallás utáni, illetve a rajzok „leolvasása” vagy az egyszerű utánzás révén zajló tanulás jelentőségét sem.) Az általában vett kommunikáció hatékonysága, pontossága nehezen mérhető. Ezért az IEA-, a PIRLS- és a PISA-vizsgálatokban sem a „kommunikációt”, hanem leginkább a szövegértést vizsgálták, vizsgálják. Ráadásul mind a matematika, mind a természettudományos, mind a digitális írásbeliség szintjét felderítő feladatok megoldásához elsőként hatékonyan olvasni, majd értelmezni és reflektálni kell, s a válaszokat ugyancsak írásban várják!
Az elmúlt évtizedekben a magyar közoktatás kritikája jelentős mértékben ezekre a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokra épülhetett. Kiss Árpádnak köszönhető, hogy a volt szocialista tábor országaiból elsőként és egyedül Magyarország vett részt az 1970-ben szervezett IEA-vizsgálatokban. Még 2000-ben sem volt sokkal jobb a helyzet, hiszen a PISA 2000-es felmérésében rajtunk kívül csak a csehek, a lengyelek és a lettek vettek részt. Ilyen jellegű szakmai együttműködésünk, jelenlétünk bizonyára folyamatosan érezteti hatását, erősíti nemzetközi elfogadottságunk mértékét. Jó okunk van annak feltételezésére, hogy az Audi és a Mercedes típusú hatalmas német beruházások a hazai PISA-adatok hiányában nem Magyarországon valósultak volna meg. Reményeink szerint a közeli jövőben a fenti összefüggés még nyilvánvalóbbá válhat mind a javuló kutatási eredmények, mind a gazdaságpolitikai lépések szintjén.

Nagy Attila
A HunRA első húsz éve az olvasásfejlesztés szolgálatában

Jó két évtizede, 1991. október 31-én, egy pénteki napon, napfényes koradélutáni órákban az Országos Széchényi Könyvtár VIII. emeleti előadótermében 63 fő -- vita után egyhangú szavazással -- elfogadta az Alapszabályt ezzel megalakult a Magyar Olvasástársaság, a Nemzetközi Olvasástársaság (International Reading Association, IRA) hazai tagszervezete, a Magyar Olvasástársaság, angol nevén a Hungarian Reading Association, amelynek rövidítése (HunRA), ami sokak számára márkanévvé lett.
A 63 fős alakuló ülés résztvevői között könyvtárosok, pedagógusok, gyógypedagógusok, a felsőoktatásban dolgozók, elméleti kutatók, nyelvészek, pszichológusok, szociológusok mellett néhány szerkesztő, író és főiskolai hallgató ugyancsak jelen volt. Többek között Adamikné Jászó Anna, Balatoni Teréz, Bartos Éva, Bocsák Istvánné, Csabay Katalin, Dán Krisztina, Gereben Ferenc, Gósy Mária, Hubert Ildikó, Horváth Zsuzsanna, Kádárné Fülöp Judit, Kiss Barbara, Komáromi Gabriella, Kovács Emőke, Kucska Zsuzsa, Mikulás Gábor, Nagy Attila, Péterfi Rita, Ramháb Mária, Rigó Béla, Vidor Miklós és Winkler Márta.

MEGHÍVÓ

Szeretettel meghívjuk Önt, kedves Családját és Barátait a

Magyar Napló

bemutatkozó estjére 2012. február 23-án, csütörtökön 18 órára a Magyar Írószövetség klubjába (Budapest VI., Bajza utca 18. I. emelet).

Az est témái:
A folyóirat története, rovatai  •  Világirodalmi Figyelő  •  Megújul a honlapunk (www.magyarnaplo.hu)
Könyvkiadás  •  Tízévesek az antológiák (Az év versei, Az év novellái, Az év esszéi)  •  Könyvheti hajóút  •  Versmaraton (ápr. 11.)

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!