2015. 04. 20.

Feltöltés alatt


2010. 11. 12.

A családi írás- és olvasásfejlesztés szerepe Európában és Európán kívül

A TÁMOP „Tudásdepo-Express” program támogatásával a Könyvtári Intézet és a Magyar Olvasástársaság 2010. április 20-án Írás- és olvasásfejlesztés a családban, Európában és világszerte címmel rendezett konferenciát az OSZK-ban. A nyitó előadást a University of Sheffield professzora, Greg Brooks tartotta. Előadásának külön érdekessége volt, hogy az izlandó vulkánkitörés következtében szünetelő légiközlekedés miatt a professzor egy londoni egyetemi munkaszobából közvetített internetes videókonferencia keretében prezentálta mondandóját, melyet az OSZK-ban összejött érdeklődők a konferenciaterem kivetítőjén követtek. A rendezvény további programjában a magyarországi tapasztalatokat vitatták meg a résztvevők.

A családi írás- és olvasásfejlesztés szerepe Európában és Európán kívül

A témával kapcsolatos kutatások áttekintése

BROOKS, Greg: Family literacy in Europe and beyond: a research review and workshop c. előadását Hegyközi Ilona fordította.
BROOKS, Greg

Írásomban főként a következőkkel foglalkozom:
• az Angliában zajló családi írás- és olvasásfejlesztési programok történetével és eredményeivel;
• a hasonló programok hatékonyságára vonatkozó mennyiségi adatokkal a világ minden részéről, az irodalomjegyzékben Brooks et al. (2008) címen jegyzett jelentés alapján.

A kifejezés jelentései

A családi írás- és olvasásfejlesztés (family literacy) kifejezést az amerikai Danny Taylor használta először 1983-ban. Eredetileg a családok erre irányuló tevékenységére vonatkozott, de hamarosan a kapcsolódó kutatásokra alkalmazták, majd a vonatkozó programokra – ma ez a fő jelentése angol nyelvterületen. Az első családi írás- és olvasásfejlesztési programok az USA-ban indultak a 80-as évek közepén, valamint 1985-ben Törökországban. A török programok igen nagyszabásúak (jelenleg 70 ezer családhoz jutnak el évente), de alig ismertek (ahogy erről a Brooks et al. (2008) címen jegyzett műben és annak hivatkozásaiban beszámolunk).

Alapvetés

A családi írás- és olvasásfejlesztési programok két, korábban különálló hagyomány ötvözését jelentik:

a gyenge olvasási és írási készségekkel rendelkező felnőtteknek szóló fejlesztési programokat;

a szülőknek gyermekeikkel közös olvasási programjait, ilyen például a „Szülők bevonása az olvasásba” kezdeményezés.

Az elmélet abból indult ki, hogy a családi írás- és olvasásfejlesztési programok jobb eredménnyel járnak, mint az említett két megközelítés bármelyike önmagában. Angliában az ilyen jellegű programok hátterében részben a „generációk közötti írástudás ciklikus volta” rejlett: ha a gyermekek szüleinek maguknak is nehézségeik vannak e téren, a gyermekeknek valószínűleg szintén problémáik lesznek az írás és olvasás elsajátításában. Statisztikailag a gyenge készségekkel rendelkező szülők és a gyermekek problémái között igen laza az összefüggés, de az igaz, hogy a gyermekek tanulási és életesélyeit igen erősen befolyásolja a családi háttér.


2010. 11. 12.

Pályázat könyvtáraknak

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének
és az OSZK Könyvtári Intézetének közös felhívása

Az olvasás öröm, az olvasás megszerettetése a családok és intézmények közös felelőssége! 
 
E felelősség felismerésétől áthatva hirdetjük meg a Családi Olvasás Éve program keretében a
 
„Családbarát Könyvtár”
 
című pályázatot a települési könyvtárak körében.
A részletekről a Bővebben-re kattintva olvashatnak.
 

2010. 11. 12.

900 fölött – tovább bővült a Gyermekirodalmi adatbázis

Idén 174 új és 214 frissített tétellel gazdagodott a HUNRA honlapjáról elérhető Gyermekirodalmi adatbázis. A sok szülő és könyvtáros által keresett szolgáltatás így már 905 gyerekkönyv adataival, ajánlásával áll az érdeklődők rendelkezésére!

2010. 11. 12.

Felkészülnek az Olvasó-társak

Újabb fontos szakaszához érkezett a Magyar Olvasástársaság Olvasó-társ programja. November 6-án 10 órakor Budapesten, az OSZK-ban találkoznak az ország minden részéből érkező önkéntesek, akik az egynapos felkészítés után megkezdik majd a felolvasásokat. Várhatóan több mint 50-en érkeznek majd, hogy aztán még idén több száz gyerekhez vigyék közelebb a meséket, az olvasás, az együtt olvasás örömét.

2010. 10. 23.

Versenyfelhívás – Népek meséi – III. Országos egyetemi és főiskolai mesemondó verseny

Versenyfelhívás
 
NÉPEK MESÉI
 
III. Országos egyetemi és főiskolai mesemondó verseny
 
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke és a Könyvtár mesemondó versenyt rendez NÉPEK MESÉI címmel a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók részére.
 
A versenyzőknek egy szabadon választott népmesét kell elmondaniuk kívülről. A választott mese időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az elmondandó szöveget a jelentkezési lappal együtt kérjük elektronikus úton vagy levélben elküldeni a forrás (a mese származási helye [pl. portugál, japán stb. népmese] kötetcím, a kiadó neve, a kiadás éve, az oldalszám) pontos megjelölésével.
Intézményenként maximum két fő jelentkezését várjuk.
A jelentkezőknek igény szerint ajánló bibliográfiát küldünk, ezzel is segítve a meseválasztást.
 
Helyszín: ELTE Tanító- és Óvóképző Kar,  1126 Budapest Kiss János alt. u. 40.
 
Időpont: 2010. november 12.
Regisztráció: 8-tól 9.45-ig
A verseny 10 órakor kezdődik.
 
Részvételi díj: 7000 Ft
Befizetési határidő: 2010. november 5.
 
Jelentkezési határidő: 2010. október 29.
 
Jelentkezés: A jelentkezési lapot levélben a fenti postacímre vagy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre küldhetik el.
Egyéb kérdéseikkel, problémáikkal a 06 1 487 81 21 telefonszámon Farkas Tünde tanszéki ügyintézőhöz fordulhatnak.

>>> JELENTKEZÉSI LAP LETÖLTÉSE

2010. 10. 19.

„Hamuba sült pogácsáink”

A VI. Országos népmese-konferencia összegzése

A családi olvasás évében a Magyar Olvasástársaság VI. Országos népmese-konferenciája az élő mesemondás hagyományát a népmesék gyakorlati és léleképítő erejével fűzte szoros csokorba. A konferencia vendége a Drávaszög és a hazánkban élő horvát nemzetiség volt. E varázslatos műfaj erejét és értékét teljes lényünkkel megtapasztalhattuk a rendezvényen. Meggyőződhettünk arról, hogy a mesébe gyökerezve felnőni és élni nagy előnyt és gazdagságot jelent ma is.

A Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére, Benedek Elek tiszteletére ünnepeljük születése napján a meséinket, mesemondóinkat és -gyűjtőinket. 2010-ben október 1–2-án Százhalombattán rendezte meg a Magyar Olvasástársaság és a Hamvas Béla Városi Könyvtár közösen a VI. Országos népmese-konferenciát. A két szervezőgárdát összekötő „kapocs”, a többnapos rendezvény megálmodója, Kovács Marianna megtervezte, megszervezte a programokat, hagyományos mesemondással színesebbé és lüktetően élővé varázsolva ezt a két napot.

Ünnepeljük a mesét, mert a mese nemcsak néprajzi kincs, és gyerekek elalvás előtti olvasmánya, hanem „ …lélekkísérő szakrális szöveg, egységes és egylényegű világkép, az egyetemes szellemi tanítások áthagyományozásának egyik eszköze.” A különböző tudományterületek képviselői a konferencia első napján beszéltek a mese sokszínűségről, gazdagságról, „hetedhét szerepéről”, jótékony hatásairól. (Az előadások, közös utazások a délelőtti HUNRA közgyűlés után kezdődtek el.)

Jankovics Marcell (rajzfilmrendező, művelődéstörténész, könyvillusztrátor) keze nyomán saját álmai és az időtlen mesék képei összekapcsolódtak, majd jelképek formájában szóltak hozzánk. Több év gyűjtési munkájából hallhattunk szemelvényeket, tanulságaiban egy későbbi könyvéből osztott meg velünk gondolatokat.

Kóka Rozáliával (énekes, mesemondó) útnak indultunk a mesék birodalmába, a hamuba sült pogácsából nekünk is jutott bőven. A népmesék világa megelevenedett, és már nemcsak gondoltunk rá, élni kezdtük.

Boldizsár Ildikó (író, meseterapeuta) hírül hozta a mesék valóságosságát, a világ első Meseterápia Központjának megnyitását. Ezen az egyedülálló helyen a mesék gyógyító erejét élhetik át gyermekek és felnőttek, az egység újraalkotásához kapnak segítséget. Gyökerek erősítésével és szárnyak megtalálásával rendeződnek a zavarok, tisztábban lát a lélek, és olyan egyetemes életvezetési mintákat talál meg, melyek életkörülményektől függetlenül segít előre haladni.

Agócs Gergely (néprajzkutató, népzenész, mesemondó, a Hagyományok Háza munkatársa) a népmesék beszédes nyelvéről mesebeli fordulatokkal fűszerezett nyelven szólt, a közösségteremtő szerepét rajzolta elénk. Nyilvánvalóvá vált, hogy a mesei kommunikációs formák információs tartalma átültethető és alkalmazható manapság is. Az informális szokásrend mellett az évszázados csiszolt bölcsesség adja a jelentőségét ennek a közösségformáló erőnek. Élmény volt erről meggyőződni palóc nyelvjárásban, és tudni, hogy hagyományos mesemondókat immár képeznek is, hogy tovább vihessék az élő mesefonalat.


2010. 10. 28.

Szótlanul? Beszédkészség-fejlesztés meséléssel

Kedves Kollégák!

Az Országos Széchényi Könyvtár - Könyvtári Intézet négy alkalomból álló olvasásfejlesztési sorozatának keretében 

Prof. Dr. Kristin Wardetzky

(Universität der Künste, Institut für Theaterpädagogik)

előadására


2010. október 13-án (szerdán) 10-15 óra között kerül sor, melynek címe:

Szótlanul? Beszédkészség-fejlesztés meséléssel.

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti nagyelőadó. Budapest, Budavári Palota F épület 

Moderátor: Marton Erika (Goethe Intézet, Budapest)

A konferencián tolmácsolást biztosítunk. A program ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze Marosán Ágnesnek a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen vagy a +36-1-22-43-700/379-es melléken.


Összefoglaló

A Németországban folyó Szótlanul? projekt keretében a beszédkészség elsajátíttatásának olyan módját próbálták ki, amely a gyerekek kalandos történetek iránti igényére és a közvetlen emberi kommunikációra épít. Hivatásos mesélők (nem tévesztendő össze a felolvasókkal!) két éven keresztül a világ minden tájáról származó meséket és mondákat mesélnek rendszeresen első és második osztályos tanulóknak a rendes tanítás keretében.

Ezek a gyerekek, akik az iskoláskor elején olykor a német nyelv legalapvetőbb szavait sem értették – nagy részük bevándorló családból származik – a projekt végére 40 percen keresztül egyre növekvő lelkesedéssel figyeltek a mesélőkre, és maguk is kitaláltak komplex, gyakran szívhez szóló történeteket – irodalmihoz közelítő, gazdag képvilágú nyelven megfogalmazva. Mindez bizonyíték arra, hogy az élő mese a beszédkészség elsajátításának ideális útja.

A projekt Németország több városában talált követőkre. Berlinben elemi és középiskolákban, valamint napközi otthonokban „Meseidő” címen honosodott meg. További információk: www.Erzaehlzeit.de

A projekt lényegi elemei a hazai hátrányos helyzetű - a nyelvi kifejezés terén nehézségekkel küzdő - gyerekek esetében is megvalósíthatók, a bemutatásra kerülő ötletek Magyarországon is hasznosíthatók.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2010. 10. 03.

Győri János maradt a HUNRA elnöke

A Százhalombattán tartott tisztújító közgyűlésen fontos kérdésekben döntöttek a Magyar Olvasástársaság tagjai.
Elnöki mandátuma lejártával Győri János újra megpályázta a szervezet vezetői posztját, s a tagok titkos szavazás után egyhangúlag támogatták a két év óta regnáló elnököt.
A Tanács tagjai közé ismételten bekerült Borosné Jakab Edit és Stiblár Erika, új vezetőségi tagként pedig Merényi Ágnes. Póttagok lettek Kiss Katalin és Kiss Gábor.
A HUNRA Számvizsgáló Bizottságába Varga Mártát, az Etikai Bizottságba Kaszap Lászlónét, Lengyel Gabriellát és Szerepi Hellát szavazták be a közgyűlés résztvevői.

2010. 09. 16.

Bővült a gyermekirodalmi adatbázis

A Hunra-honlapon olvasható gyermekirodalmi adatbázis tételeinek száma 2010. január 1. előtt 731 volt. Ez a szám 2010. szeptember 16-ig  881 tételre gyarapodott.
Egészen pontosan a 2010. június 1-je után módosított tételek száma 52.
A 2010. június 1-je után felvitt új tételek száma 21, a 2010. június 1-je után bevitt tételek összesen: 73.
Az adatbázis elérhető itt:
http://www.ki.oszk.hu/gyerekirodalom/bong.php

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 190 vendég és 5 tag böngészi