Murakami Haruki: 1Q84 I. kötet, Geopen

A Geopen kiadó év végére ígérte, de ezek szerint hamarabb kész lesz a fordítás, hurrá. Murakami várva várt regényfolyamának elsõ kötete már 2011 elsõ hónapjaiban várható. Az 1Q84 A kurblimadár-nál is monumentálisabb vállalkozás, eddig három kötete jelent meg Japánban (és nem biztos, hogy ez lesz az utolsó). Két szálon fut a cselekmény, az egyik fõszereplõ egy fiatal lány, a másik pedig egy srác, akiknek a története szép lassan összeér. 1Q84 egy másik valóság, ami 1984-gyel párhuzamosan létezik. A magyar kiadás, úgy látszik, marad az eredeti címnél, és nem jópofáskodik, jó döntés.

Michel Houellebecq: A térkép és a terület, Magvetõ

Michel Houellebecq új regénye 2011 egyik nagy durranásának ígérkezik. A könyv nagy vihart kavart tavaly Franciaországban, elõször azért, mert saját nevükön szerepelnek benne a francia celebek, aztán azért, mert kiderült, Wikipedia-szócikkeket tartalmaz. Meg hát Houellebecq amúgyis megosztó személyiség. Aki aztán Goncourt-díjat kapott. Ez a könyve a hírek szerint nem tocsog annyira pornográf részletekben, mint az eddigiek, és általában véve is nyugodtabb. Fõhõse egy kiábrándult flegma mûvész, aki azzal lesz híres, hogy térképeket fotóz, és embereket fest munka közben. Közönyébõl az mozdítja ki, amikor egy ismerõsét, bizonyos Michel Houellebecq-et brutálisan meggyilkolják. Az is érdekesen hangzik, hogy a cselekmény 2015-ben játszódik, amikor Franciaország már csupán egy kevés turisztikai vonzerõvel rendelkezõ agrárország.

Paul Auster: Láthatatlan, Európa

A Láthatatlan magyar fordításának megjelenése tavalyról tolódott át 2011-re, de a kiadó tervei szerint most már hamar (2011 elsõ negyedévében) találkozunk a könyvvel a polcokon. Auster 2009-es regényének középpontjában Adam áll, akinek életének felvillanó epizódjaiból áll össze a történet, húsz éven (1967-2007) és több elbeszélõn át ívelve.

Cormac McCarthy: Vad lovak, Magvetõ 

A Nem vénnek való vidék, a Véres délkörök és Az út után megkapjuk magyarul a következõ Cormac McCarthy-regényt (a tervek szerint még januárban megjelenik). A Vad lovak 1992-ben jelent meg, és ez volt az a regény, ami meghozta McCarthynak az anyagi sikert és az ismertséget - megkapta érte a Nemzeti Könyvdíjat is. (A könyvbõl egyébként filmet is csináltak Penélope Cruz és Matt Damon fõszereplésével.) A könyv két kamaszfiút követ nyomon, akik elszöknek Mexikóba szerencsét próbálni. Találnak is munkát egy ranchen, ahol egyikük beleszeret a farmer lányába. De nem azért McCarthy, hogy hepiend legyen: természetesen rossz véget ér a történet. Mindez központozás nélkül, McCarthy ismert modorában.

Alan Hollinghurst: A szépség vonala, Scolar

A brit Hollinghurtsttõl még nem jelent meg semmi magyarul, pedig hazájában nagy íróreménység. Õ volt az elsõ, aki a rétegirodalomba sorolt meleg témát a fõsodorba emelte: 2004-ben a most magyarul is megjelenõ A szépség vonala címû regényéért kapta meg az angolok legfontosabb irodalmi díját, a Man Bookert. Könyvében egy oxfordi meleg diák történetén keresztül mutatja be a Thatcher-éra konzervatív légkörét, közben pedig képet ad arról is, hogyan lett az AIDS-veszély a nyolcvanas években jelenség. Februárban jön a regény magyarul. (Egyébként éppen most jelenik meg Nagy-Britanniában a következõ könyve The Stranger's Child címmel, nagy ívû epikus történet a 20. századról.) Itt egy érdekes interjú a szerzõvel.

Sofi Oksanen: Sztálin tehenei, Scolar

A fiatal finn-észt írónõ 2003-ban ezzel a regényével robbant be az irodalomba. A Sztálin tehenei sok tekintetben hasonló a tavaly nálunk is nagy sikert aratott Tisztogatás-hoz: észt nõk különbözõ generációit mutatja be, csak nem feszített, thriller-szerû szerkezetben, hanem inkább a nézõpontok váltakozásával játszva. A három generációból most a fókusz a legfiatalabb lányon van. Anna bulimiával küzd, közben pedig mérhetetlenül frusztrált anyja észt származása miatt, mivel Finnországban a szovjet megszállás alatt tartott észteket megbélyegzik. A könyv április elején jelenik meg magyarul, egy hónapra rá jön a szerzõ is Magyarországra a könyvét bemutatni. 

Rakovszky Zsuzsa: A kegyetlen tükör, Magvetõ

Rakovszky Zsuzsa bizarr és izgalmas történetet választott új regénye témájául. A zavaros nemi identitású 19. századi grófnõ, Vay Sarolta valós személy volt, aki elõbb megrontott egy apácát, majd Vay Sándor néven élte életét. Megnõsült, sokat írt, és csupán mikor tartozásai miatt letartóztatták, derült ki a világ számára, hogy valójában nõ. Rakovszky regényeit eddig is imádtuk, kíváncsian várjuk ezt is. Interjú az írónõvel a regényérõl. Részlet a könyvbõl.

Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz, Magvetõ

Grecsó új regénye családregény lesz, méghozzá részben a sajátjáéra épülõ. Grecsót azért lehet szeretni, mert szépen cselesen visszacsempészte a nagy hagyományokkal bíró ízes anekdotázást a magyar irodalomba. Úgy néz ki, legújabb regényében is tobzódunk a történetekben. Az anekdotaláncból a család tagjainak élettörténete rajzolódik ki, közte a nagypapa testvérének titkos "férfiszerelmével" (errõl itt mesélt a szerzõ).

Kepes András (egyelõre cím nélkül), Ulpius-ház

Ha a múlt évben kiderült valami, hát az az volt, hogy nem a legjobb ötlet televíziós személyiségnek regényt írni. Talán Kepes Andrással máshogy lesz. Az újságíró-szerkesztõ több mûsora könyves verziójával és Polgár Judit remekbe szabott portréjával bizonyította, hogy át tudja menteni kíváncsi szellemét papírra. Most fikcióval kísérletezett. Családregényt írt, amely a harmincas évektõl napjainkig három család történetét fogja át, háttérben a magyar történelem viharos évtizedeivel.

Tony Blair: Utazás, Kossuth Kiadó

Õsszel zengtek a külföldi lapok Tony Blair nevétõl, a volt brit miniszterelnök visszaemlékezésein rágódott a média. Akkor végigkérdeztük a magyar kiadókat, megjelenik-e nálunk is a sok vitát kiváltó könyv, de akkor még senki sem tudott biztosat. Most már igen: a Kossuth fogja megjelentetni 2011 elsõ felében.

Keith Richards: Életem, Cartaphilus

Világrengetõ eseményeket meghatározó politikusok memoárját nem várták annyian, mint a Rolling Stones gitárosának visszaemlékezéseit. Kiderül, hogy szívta fel Keith Richards apja hamvait, mi a véleménye Mick Jagger szólókarrierjérõl, és hogyan drogozták végig a hetvenes éveket. Kritika a könyvrõl itt. 

Kondor Vilmos: Budapest romokban, Agave

A titokzatos szerzõ a semmibõl teremtette meg a magyar krimit, és 2008 óta megbízhatóan évente szállítja a következõt. Gordon Zsigmondot az elõzõ részben 1943 telén hagytuk ott, amint titkos futárként segédkezett a kiugrásban, legközelebb 1946 nyarán fogunk vele találkozni, a szétlõtt Budapesten. A Budapest romokban a könyvhétre jelenik meg.

Baráth Katalin: A fekete város 2. (munkacím), Agave

A mai magyar krimi másik hõse Baráth Katalin, akinek eddig csak egy könyve jelent meg A fekete zongora címmel, az viszont - a rajongók követelésére - már két kiadásban is. A regény a boldog békeidõkben játszódik, hõse Dávid Veron, aki Miss Marple fiatalabb - de ugyanolyan kotnyeles - kiadása. Veron az elsõ részben Ókanizsán, egy kisvárosban eredt egy bûneset nyomába, a második részben viszont már kilép a nagyvilágba. Egy évvel A fekete zongora sztorija után Budapesten látjuk viszont, amint éppen A Nõ és a Társadalom címû lap munkatársaként egy gyermekrablási ügy nyomaira bukkan. Az elegáns nagyvilági életet jól ismerõ munkatársnõjével és az eltûnt gyerek jóképû nagybátyjával elõbb a Balatonhoz, majd a népszerû századfordulós fürdõhely, Abbázia nemzetközi forgatagába utaznak a tettes nyomában.

Neil Gaiman: Farkasok a falban, Agave

Az Amerikai istenek-et várjuk már nagyon, de addig is kibékülünk Gaiman újabb gyerekkönyvével. A díjnyertes Farkasok a falban sokban hasonlít a Coraline-hoz: egy kislányra (Lucy) rá se bagóznak a szülei, õ pedig hirtelen egy félelmetes, vad világgal találja szembe magát. A két könyv illusztrátora is ugyanaz, Dave McKean. A könyv ötletét egyébként kislánya rémálma adta Gaimannek.

Stephen King: A bura alatt I-II., Európa

Sokan kiábrándultak az utóbbi idõszak gyenge termése miatt Stephen Kingbõl, de állítólag ezzel az új magnum opus-szal bizonyítja, hogy még mindig nehézsúlyú játékos. Egy Maine állambeli kisváros légterét egyik nap egy energiamezõ zárja le, se ki, se be nem megy semmi, a lakók pánikban, az elnök levelet ír, az iPodok szétrobbannak. Tisztára Lost, csak nem szigeten, hanem egy energiabura alatt. 2011 második negyedévében érkezik magyarul.

Chuck Palahniuk: Kísértetek, Cartaphilus

Ez volt az a regény, aminek egy betétjétõl (Guts) összesen hatvan ember ájult el a különbözõ felolvasásokon. (A sztori ráadásul, ami szerint egy úszómedence aljára tapadt, önkielégítést végzõ fiú saját beleit rágja el, hogy felszínre jusson, állítólag megtörtént eseten alapul.) A könyv olyan, mint egy perverz, horrorisztikus Dekameron. A 17 bezárt ember mindegyike egy-egy történetet mesél el, közben pedig zajlik az õ történetük is, a legsötétebb valóságshowkat idézõ fordulatokkal. Rémisztõ.

J. R. R. Tolkien: Elveszett mesék könyve, Cartaphilus

A Tolkien-mitológia kiegészítõ kötete, amit az író fia szerkesztett egybe Tolkien kéziratban maradt jegyzeteibõl. Tündék mesélik el a földjükre vetõdött tengerésznek mondáikat, meséiket. A könyv egyszer már megjelent magyarul (1996), de évek óta lehetetlenség volt megszerezni, így sokan fognak örülni, hogy a Cartaphilus újra kiadja.

Philip K. Dick: Az elektromos Lincoln, Agave

Az eredetileg We Can Build You címmel megjelent 1972-ben megjelent ('60 körül íródott) regény középpontjában egy cég, amely a zongorák gyártásáról átáll a robotokra. Két polgárháborús hõsrõl mintáznak szimulákrumot, Edwin M. Stanton hadügyminiszterrõl és Abraham Lincolnról. Ez utóbbi robot nem funkcionál megfelelõen, ráadásul egy milliárdos gyanús dolgokra akarja használni.

Raymond Carver: Kérlek, maradj csöndben, kérlek, Magvetõ

Raymond Carvert a késõ 20. század egyik legjelentõsebb amerikai írójának tekintik, mi csak most kezdünk ismerkedni vele, hogy tavaly kiadta egyik novelláskötetét a Magvetõ (Kezdõk). A kiadó folytatja az életmû-kiadást, a következõ az író elsõ kötete, amely angolul Will You Please Be Quiet, Please?címmel jelent meg 1976-ban. (A címadó novella egyébként Robert Altman Rövidre vágva címû filmjében is szerepel, ez az a rész, amikor Julianne Moore félmeztelenül rohangál.)

Thomas Pynchon: Természetes bûn, Magvetõ

Az általában kemény diónak tartott Pynchon két évvel ezelõtti regényét a kritikusok nevezték "Pynchon Lite"-nak és "soft-boiled" kriminek is, mellyel azt akarták jelezni, szerintük a csúcson rég túljutott író most épp detektívsztorinak álcázott blõdséget írt. Viszont lehet, hogy éppen ez fog bejönni azoknak, akiknek eddig Pynchon sok (vagy unalmas, felfuvalkodott stb.) volt. A fõhõs egy vígan füvezõ, laza magánnyomozó, aki 1969 végén, 1970 elején Los Angelesben bonyolódik szövevényes ügyekbe. A könyvbõl Paul Thomas Anderson csinál filmet, állítólag Robert Downey Jr. fõszereplésével.

Charles Portis: Szilaj vér, Cartaphilus

Portis amerikai klasszikussá vált 1968-as regényét szerencsésebb lett volna A félszemû címmel kiadni, hogy a boltokban bóklászó olvasók könnyebben beazonosíthassák a könyvet. Ugyanis ez lenne az a regény, ami alapján a Coen-fivérek tavalyi hihetetlen sikeres mozijukat forgatták.

A True Grit-et 2010 legjobb filmjének kiáltották ki, és állítólag a könyv is szenzációs. A történet fõszereplõje egy 14 éves kislány, aki az amerikai polgárháború után pár évvel a westernfilmekbõl ismert poros kisvárosban apja gyilkosát keresi. Társául szegõdik az alkoholista rendõrbíró és az ambiciózus határõr (texas ranger), együtt kóricálnak a prérin.

Thierry Jonquet: Tarantula, Cartaphilus

Egy másik könyv, amibõl filmet csinálnak: a francia thrillerszerzõ, Thierry Jonquet elképesztõen kegyetlen és sötét kisregényét Almodóvar filmesíti meg Antonia Banderasszal a fõszerepben. A történetben hemzsegnek a perverzek. Egy õrült plasztikai sebész lányát a pszichiátrián tartja, nejét meg a pincében, és mindkettõjüket rendszeresen bántalmazza. A másik két cselekményszál egy menekülõ bankrabló és egy zavaros emlékeivel kirakóst játszó ember történetét követi végig, míg a szálak lassan egybeérnek. Banderas azt nyilatkozta a filmrõl, hogy annyira beteg a sztori, hogy senki mással nem merte volna megcsinálni, csak Almodóvarral.

György Péter: Apám helyett, Magvetõ

György Péter (az Élet és Irodalom állandó publicistája, ismert esztéta, tanár) nemrég elhunyt, jobbikos édesapja emblematikusnak látott sorsáról gondolkodva a 20. századról és 20. századi identitáskonstrukciókról beszél. Az eddig napvilágot látott részletek alapján meglepõen személyes hangvételû, terápiás célú "aparegény" született társadalomtudományi esszék köntösébe öltöztetve.

Ablonczy Balázs: A visszatért Észak-Erdély 1940-1944, Jaffa Kiadó

Ablonczy Balázs tavalyi Trianon-könyve a trianoni döntés magyarázatára született összeesküvés-elméleteket vette sorra, tárgyilagos hangon tárva fel hátterüket. A 2011-es könyvhétre betervezett erdélyi tematikájú könyv ennek a munkának a folytatása: egy újabb, számunkra szintén neuralgikus témáról hántja le a romantikát. A szerzõ azt vizsgálta, hogyan alakultak a mindennapok Észak-Erdélyben a visszacsatolás után, amikor nemzetépítés címszó alatt rengeteg pénz áramlott a területre, miközben - ezzel párhuzamosan - kezdetét vette a nemzetiségi és faji alapú kirekesztés.

Roger Scruton: A pesszimizmus hasznáról - A hamis remény veszélye, Noran

A modern konzervativizmus apostola (az [origo] vele készült interjúja erre olvasható) tavaly megjelent könyvében sorra veszi az olyan hangzatos, ám valójában általa kártékonynak tartott idealista téveszméket, amelyekkel szemben szerinte hasznos a pesszimizmus. Ilyen téveszme például, hogy az ember szabadnak születik, vagy hogy van haladás a világban. Scruton számos elemében kritizálja a tavaly leköszönt brit Munkáspárt politikáját, miközben morálfilozófiai, társadalomlélektani stb. hátterét nyújtja a konzervatív oldal politikai döntéseinek.

Megjelenik a Nobel-díjas Herta Müller következõ könyve (interjú a szerzõvel), a Szívjószág. Ezt szokták az írónõ legismertebb regényeként emlegetni (angol nyelvterületen mindenképp, a fordítás még díjat is kapott): négy fiatalról szól, akik a romániai diktatúra elõl Németországba emigrálnak.

Az Európa kiadja a 2011-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének, a svéd Per Olov Enquistnek az önéletrajzát Egy másik élet címmel. És folytatódik Viktor Pelevin életmû-sorozata a 2009-ben megjelent t címû regénnyel, akik olvasták, csak a lelkes Pelevin-rajongóknak ajánlják elolvasását. 

Az Ünnepi Könyvhétre számíthatunk Tóth Krisztinától egy kisregényre, Spiró György esszékkel jelentkezik, Parti Nagy Lajos az étkezésrõl értekezik. Jön egy új Terezia Mora-regény is, Az egyetlen férfi a kontinensen címmel.

Az Ulpius-ház kiadja Izomtibi elsõ, és Fejõs Éva hetedik regényét, valamint elkezdi Jean M. Auel A Föld gyermekei címû sikeres sorozatát, ami az õskorban játszódik, fõhõse egy kislány.  

A Nyitott Könyvmûhely háza táján jó hír, hogy folytatódik a Scott Pilgrim-sorozat. És megjelenik az Imprimatur-sorozat szerzõinek legújabb kisregénye (címe: Titkolózások), amely a trilógia elõzményeit meséli el, a fõszereplõ Atto Melani fiatal éveit elevenítve fel.

A Geopen kiadja a 2007-es Costa-díjas skót írónõ, A. L. Kennedy Day háborúja címû sötét hangulatú regényét, melynek fõhõse egy második világháborús súlyosan depressziós veterán.

A lengyel írónak, Krzysztof Vargának, akinek már a Turulpörkölt-je is érdekes olvasmány volt, egy korábbi (díjnyertes) regénye jelenik meg Mûkõ sírkõ címmel. A sztori szerint 2071-ben Varsóban egy fiú talál egy fényképet, ami egy 2005-ös családi nyaraláson készült; a fotó régi emlékekhez vezet el.

A Cartaphilusnál befejezõdik a Hellboy, az Agave pedig szintén folytatja sorozatait, véget ér le Carré Karla-trilógiája, lesz még új Sansom-, Hamilton-, Banks és Winslow-kötet, jön Ray Bradbury Gyógyír búskomorságra címû regénye, és a Hyperion bukása Simmonstól.

Horváth Viktornak, a nagy sikerû Török tükör szerzõjének új regénye jelenik meg Janus Pannoniusról a Jelenkornál.

(Az összeállítást készítette Dömötör Ági)