TÉMA: Első mese

– Gondolom, valami macska-ügy lehet – találgatott magában a király. – Hogyne segítenék, barátom, ennél többet is megér nekem, ha előkerül végre a fenséges ékszer.
III. Miki csak annyit kért kollégájától, hogy fertályórára hagyja egyedül a trónteremben. Ahogy az öreg kilépett a szobából, az egér belefújt egy picurka sípba, s máris tucatnyi szürke, selymes szőrű rágcsáló furakodott elő a trónterem minden létező réséből. Nem telt el hét szempillantásnyi idő, s a legkisebb kisegér már boldogan cincogva szaladt III. Mikihez:
– Fenség, a korona a függöny mögött lapul, alighanem elgurult, amikor leesett az öreg király fejéről.
Az egerek gondosan a trónra helyezték a koronát, s mire az öreg király visszatért, már el is tűntek a lyukakban, résekben.
Volt nagy öröm a trónteremben! Az öreg király ugrándozott, kiáltozott, s végre az is eszébe jutott, amit kicsivel korábban ígért.
– Na, barátom, Miki, te harmadik. Miben lehetek most én a te segítségedre?
Az egérkirály halkan válaszolt:

- A népem nagy bajban van. Nincs elég hely a királyságunknak. Kinőttük a palotád apró réseit, kamráit, padlását, pincéjét.
Kellene nekünk egy nagy palota, ahol minden egér elfér. Ahol egér-bölcsődét, óvodát és iskolát nyithatunk egér-gyerekeinknek.