2016. 10. 13.

Kulturális hagyományok átadása a felgyorsuló világban

Napjainkban a változás üteme azonban még soha sem tapasztalt gyorsaságú lett. A múltnak és a felnőttek tudásának a leértékelődésével a kultúra átadása és vele együtt a kultúra folyamatossága is veszélybe kerül.

kulturális hagyományok


2016. 10. 05.

Interjú Vekerdy Tamás pszichológussal

Veiszer Alinda interjúja Vekerdy Tamással a neves  pszichológussal és íróval. A beszélgetésben szó volt többek között gyerekekről, szülőkről, tanításról, oktatásról és persze az olvasásról is a sok egyéb mellett.

interjú


2016. 09. 13.

Jó-e a mostani magyaróra?

Örök vitatéma az úgynevezett humán, illetve reál beállítottságú emberek között, mire jó tizenkét éven át matekkal vagy magyarral kínozni az adott tárgyra érzéketlen delikvenseket. A reálosok ilyenkor a logika, a humánosok a szókincs fejlesztésével szoktak jönni, és mindkét tábor előszeretettel dobálózik a homályos tartalmú általános műveltség szlogennel. De tényleg, mire jó a matek vagy a magyar, ha valóban az életnek, és nem az iskolának tanulunk? 

magyaróra


2016. 09. 11.

Olvasásnépszerűsítés alsósoknak

Erős Antónia idén is a Kaméleon Olvasóklubban

A 2016/17-es tanévben hatodik évadját kezdi a Kaméleon Olvasóklub levelezős játéka alsós gyerekeknek. Az Olvasóklub fő partnere az Egy Csepp Figyelem Alapítvány, melynek alapítója, Erős Antónia híradós műsorvezető is támogatja az Olvasóklub célkitűzéseit, az olvasás és a kortárs irodalom népszerűsítését, a szövegértés fejlesztését, amely talán az egyik legfontosabb és egyben leghasznosabb készség, amivel a gyerekek rendelkezhetnek.



Erős Antónia (Egy Csepp Figyelem Alapítvány)

A Kaméleon Olvasóklubban több ezer alsó tagozatos gyerek kortárs irodalmi alkotásokból olvashat majd részleteket, például A kis boszorkáról vagy Mimiről és Lizáról, a nagyobbak Dettikéről és más istenekről, A cukrozott omlettről vagy Szmirkóról is. A kortárs magyar irodalmi részletek alapján kisebb szövegértési feladatokat kell megoldaniuk, majd egy-egy klasszikus mesével, történettel kapcsolatban kapnak újabb feladványokat. Minden egyes forduló után ajándékot, év végén pedig jutalomkönyvet is kapnak azok a gyerekek, akik mind a négy forduló feladatlapjait megoldották – függetlenül attól, hogy minden feladatot hibátlanul töltöttek-e ki. 

A szövegrészletek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy a téma, a nyelvezet olyan legyen, ami felkelti a figyelmet az adott könyv, író vagy illusztrátor iránt. A feladatok jelentős mértékben fejlesztik az olvasási készséget és a szövegértést. Ezek olyan hasznos és komplex készségek, melyek segítségével a gyerekek bármilyen tantárgyból jobban teljesítenek, könnyebben sajátítanak el idegen nyelveket és magabiztosabban tájékozódnak a világban. 

A játék részvételi díja tartalmazza a feladatlapokat, a gyűjtőmappát, az összes postaköltséget, az év közbeni apró ajándékokat és az év végi jutalomkönyvet is. Az Olvasóklubban lehet egyénileg is játszani, de jellemzően iskolák, könyvtárak és baráti közösségek állnak össze és jelentkeznek a játékra, ezzel is erősítve az olvasás közösségi szerepét. A játékot szervezhetik pedagógusok, könyvtárosok és szülők is, és lehet akár csoportként regisztrálni, vagy egyénileg csoporthoz csatlakozva. A lebonyolító feladata, hogy a postán érkező feladatokat és ajándékokat kiossza, a feladatlapokat begyűjtve kijavítsa, vagy a határidőre visszaküldje javításra az Alapítványnak a mellékelt válaszborítékban.


2016. 09. 01.

Könyvbemutató az OSZK-ban

LÉLEKPENDÍTÉS I.

A hatvani olvasótáborosok kalandozása a Kárpát-medencében 1972–2001.

Szerk.: Bacsa Tibor, Kocsis István, Kovács Gábor és Vass György

Könyvbemutató lesz 2016. szept. 20-án délelőtt 10 órai kezdettel az OSZK VI. emeleti tanácstermében, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A kötetről bővebben:

Lélekpendítésnek nevezte el Fábián Zoltán (az Írószövetség akkori titkára) 1972-ben azt az új közművelődési és köznevelési kezdeményezést, amit a korabeli fiatal írók (Czakó Gábor, Mózsi Ferenc, Ratkó József, Szentmihályi Szabó Péter, Varga Csaba, Vasy Géza) olvasótábor címen megszerveztek. Az első tábor hazai művelődéstörténetünk új értékét jelentette.  A rendszerváltásig ezek a táborok változatos témáikkal, újszerű módszereikkel, kritikus hangvételükkel kivívták a korabeli hatalom gyanakvó figyelmét. Érthető, hiszen hazai történelmünk elhallgatott tényeit is megismertették a fiatalokkal, és arra sem volt korábban példa, hogy ilyen körökben a határainkon túli magyar irodalomról rendszeresen, tudatosan szó essék. A táborok által sugallt önismeret fejlesztése, a valós demokrácia játékszabályainak megismertetése, megismerése ugyancsak szálka volt a hatalom szemében.

A könyv 448 oldalon, hat fejezetben krónikás hitelességgel mutatja be a tábori mozgalom és benne a hatvani olvasótáborok első 25 évét, sok fényképpel és Perei Zoltán grafikáival illusztrálva.

A főszerkesztő Bacsa Tibor az I. fejezetben azokat az írásokat válogatta össze, amelyek felidézik a táborok létrejöttének körülményeit, céljait, társadalmi küldetésüket, az igen fontos és sajátos pedagógiai módszereit. Példaként említjük néhány „ősbölény” e könyvben olvasható írását: Társadalmi edzőpálya – beszélgetések Bánlaky Pál és Varga Csaba; KAMARÁS István: Fedőneve olvasótábor; NAGY Attila: Értékmentés az olvasótáborokban; KOCSIS István: 35 éves az olvasótábori mozgalom; LUKÁCS László: Mi az olvasótábor?

A II. fejezet címe: A hatvani középiskolás olvasótáborokról 1972–2001, melyben Bacsa Tibor bemutatja a hatvani városi könyvtár által szervezett táborokat. A Nagykökényesen – a táborba hívott neves előadókat (pl. Vekerdi László, Montágh Imre, Nagy Attila, Ratkó József, Zombori Ottó és még sok-sok kiemelkedő vendéget) – az eltöltött tartalmas időt és élményeket felidézve, részletesen kitér az utolsó napokon tartott tábori színházi bemutatókra, amelyeknek többnyire ő volt a rendezője. Számot ad az országjáró kirándulásokról, az ötágú síp országaiba irányuló művelődéstörténeti utazásokról, a nagy találkozásokról, mint pl. Pusztakamaráson Sütő Andrással, Kolozsvárott Kányádi Sándorral, Pozsonyban Dobos Lászlóval, Burgenlandban Galambos Ireneus atyával és Szépfalusi Istvánnal, Kárpátalján Balla D. Károllyal és író barátaival, a Vajdaságban Fehér Ferenccel és Csorba Bélával. Ezek az utazások élénk érdeklődésre tartottak számot mindkét oldalon a „szolgálatos fülek” körében is.

A III. fejezetben kapunk képet az 1980 és 1993 között rendezett vasutas olvasótáborokról, amelyekbe a vasútnál dolgozó szülők 5. és 6. osztályos gyerekei kaphattak meghívást. Körükben is a hagyományos olvasótábori módszerekkel dolgoztak, jeles előadókat hívtak, rendszeres kiscsoportos foglalkozásokat tartottak, s minden tábor végén ugyancsak színpadi előadások voltak. Mindenki legnagyobb élménye volt az utolsó három napon megszervezett művelődéstörténeti kirándulás, amelyhez a MÁV különvonatot biztosított a tábornak, és a vagonok már nem csupán közlekedési eszközök, hanem egyben szálláshelyek is voltak.

A IV. fejezetben visszaemlékezéseket olvashatunk az egykori előadóktól, kiscsoport vezetőktől és táborlakóktól. Külön kiemeljük Az utolsó kismester című írást Kovács Gábor tollából, amely a tábori élmények csokorba szedése mellett emléket állít a tudós Vekerdi Lászlónak, aki, amíg tehette, minden évben felejthetetlen előadással ajándékozta meg a táborban összegyűlt hallgatóságot.

Az V. fejezetben a már örökre eltávozott egykori vendégek, kiscsoport vezetők emlékét idézik fel a szerzők. Végül, a függelékben betűrendbe szedve találjuk mindazoknak a nevét, akik a táborokat folyamatos munkájukkal segítették, előadást tartottak, vagy a táborlakók utazásai során felkeresték őket lakóhelyükön.

A kötet nem csupán az egykori táborlakók, szervezők, vezetők, előadók számára érdekes, hanem jó szívvel ajánlható a könyvtárosok és a pedagógusok együttműködésre kész csoportjainak, valamint a kultúra közvetítő, illetve az ilyen jellegű felsőoktatásban dolgozó szakembereknek. Továbbá mindazoknak, akik érdeklődéssel fordulnak az iskolán kívüli, interaktív, újszerű nevelési kezdeményezések, egyúttal művelődéstörténetünk legutóbbi négy és fél évtizedének (1972–2016) eme érdekes színfoltja felé.

A könyv megrendelhető a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től, illetve megvásárolható a KELLO Könyváruházában (1054 Budapest, Honvéd u. 5), valamint a hatvani Ady Endre könyvtárban (3000 Hatvan, Radnóti tér 2).


2016. 08. 27.

Interjú Bajzáth Mária mesepedagógussal

Bajzáth Máriával beszélgettünk új könyvéről, az Így megyek az iskolába címűről és a népmesék sikerének titkáról, a gyerekek halálhoz való kapcsolatáról, valamint arról, létezik-e még a mesélés, mint közösségi élmény. 

interjú


2016. 08. 19.

Érdekes kutatás az olvasásról

A kutatás során szakemberek azt vizsgálták, hogy van-e összefüggés az életkor és az olvasási szokások között. Az eredmények azt mutatják, hogy akik rendszers olvasók magasabb életkort élnek meg, mint akik kevesebbet olvasnak. 

életkor és olvasás


2016. 06. 29.

Interaktív irodalomkönyv

Az internetes oldal az irodalomtanítást és tanítást segíti. Az olalon található tartalmak diákok és egy koordináló tanár közreműködésével kerülnek feltöltésre. 2010 óta folyamatosan bővül a tartalom mélységben és minőségben egyaránt.

interaktív irodalomkönyv


2016. 06. 23.

Milyenek a felnőtt lakosság alapkészségei?

Érdekes kutatást publikált nemrég az OECD, a felnőttek olvasási készségeit kutatva. A felmérés készítői szerint a csúcson a 25-34 évesek álltak, a legalacsonyabb szinten pedig az 55 év körüliek - tehát a húszas éveik végén, a harmincas éveik elején járó fiatalok teljesítettek legjobban, és az 55 év felettiek a legrosszabbul.

olvasási kézség


2016. 06. 02.

Mesék a pedagógiai munkában

A tanulmány bemutatja a kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia új lehetőségeit mesék alkalmazásán keresztül az óvodás és a kisiskolás gyermekek körében.

mesék a pedagógiai munkában


2016. 05. 25.

Mesélés csecsemőkorban

Akár már az anyuka hasában lévő magzatnak is érdemes felolvasni verseket. A már pár hetes kortól használható, adott korosztály számára készült könyvek segítségével akár másfél-két év előnyre is szert tehet gyermekünk kortársaihoz képest az iskola első évére.

csecsemők és mese


2016. 05. 17.

A jó mese titka egy könyvkiadó szerint

A jó mesének nincs tuti receptje, de nem árt, ha humoros, egységes a stílusa, és megkapó illusztrációkkal van tele – véli Csapody Kinga, a Manó Könyvek főszerkesztője. 

mese


2016. 05. 10.

Miért érdemes Lázár Ervin műveit olvasni?

Ha még élne, nyolcvanéves lenne Lázár Ervin, Dömdödöm, Mikkamakka, Bruckner Szigfrid és Berzsián szülőatyja. Meséin generációk nőttek fel, ám különös, semmihez sem hasonlítható történetei nem csak a gyerekekhez szólnak: felnőtt fejjel is megéri őket újraolvasni.

Lázár Ervin


2016. 04. 28.

Szövegértés és matematika

Bár meglepő lehet a matematika és a szövegértés fogalmát összekapcsolni, a tanulmány célja annak bemutatása, hogy a két terület nem különül el élesen egymástól. Olyan iskolai helyzetben, mint például a matematikaórai szöveges feladatok megoldása, erősen befolyásolhatják is egymást.

szövegértés


2016. 04. 20.

Változó olvasási szokásaink

Főleg a fiatalok nem olvasnak már papíralapú könyveket a Bookline új kutatása szerint. Az olvasási szokások megváltozásának hátterében az áll, hogy míg korábban kevesebb inger jutott el hozzánk, és annak befogadására hosszabb idő állt rendelkezésünkre, ma megszámlálhatatlanul több forrásból kapunk rövid, de lényegre törő impulzusokat. 

változó olvasás


Alkategóriák