2016. 10. 07.
Miniszterhelyettesi köszöntő A népmese napjára
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2016. október 07. péntek, 20:03
- Megjelent: 2016. október 07. péntek, 20:03
- Írta: Gombos Péter
- Találatok: 3222
Dr. Rétvári Bence,
az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese
köszöntő beszéde
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Pontosan egy éve, 2015. szeptember 29-én, Benedek Elek születésnapja, A népmese napja alkalmából hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma a „Minden este népmese!” programot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel és a Hagyományok Házával közösen.
A program elindításának célja a népmesemondás népszerűsítése, újszerű alkalmazása, a hagyományok felelevenítése azon tudományosan is alátámasztott eredményekre hivatkozva, melyek egyértelműsítik a mesélés, különösen a szóbeli mesemondás jótékony hatását a gyermekek személyiségének és tudásának korai fejlesztésében.
Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a rendszeres, célzott mesélés jelentős szerepet játszik a gyermekek szókincsének bővítésében, beszédkészségének javításában, fantáziájának fejlesztésében. Mindezek mellett számunkra ugyanilyen fontos a népmesék egyéni és közösségi identitásteremtő funkciója is. Egy nemzet összetartó ereje ugyanis legfőképp közös nyelvi, kulturális értékeiben, közös történelmében rejlik, melyek forrásai az elődeink által is elmesélt történetek. A világról, egymásról alkotott szemléletmódunkat kulcsként őrzik számunkra a népmesék, melyek megóvása és fejlesztése nemzeti érdekünk.
Ezért egy éve, a népszerűsítő program bejelentésével egyidejűleg felállítottuk a Minden este népmese! program tanácsadó testületét is, melynek tagjai olyan elismert magyarországi és határon túli szakemberek, akik sok esetben több évtizede szolgálják a népmese által közvetített társadalmi, kulturális, nemzeti értékeink átörökítését, hagyományaink megőrzését.
A testület munkájának és a célzott támogatásnak köszönhetően 2016 nyarán elindultak azok a programok, melyek célja a közösségi mesélés, mesemondás élményének megismertetése és megszerettetése a családokkal.
A Hagyományok Háza és partner szervezetei – a Magyar Olvasástársaság, a Debreceni Egyetem hajdúböszörményi Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kara, a Mesemúzeum, a Meseközpont, a százhalombattai könyvtár, a Néprajztudományi Intézet (és még sorolhatnám) – határokon átívelő, magas színvonalú programok, nyári táborok, konferenciák, mesefesztiválok, továbbképzések szervezésével vagy – a mai kor kihívásainak is megfelelve – mobilapplikáció fejlesztésével a népmese mind szélesebb körű ismeretét, megbecsültségét, használatát segítik elő.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy mind a családok, mind pedig a pedagógusok kézzelfogható segítséget kapjanak a mindennapi mesemondáshoz, a gyermekek életkorának leginkább megfelelő mese kiválasztásához. A tapasztalatok szerint különösen nagy élményt jelenthet a mese, ha fejből mondják, mert így még közvetlenebb kapcsolat jöhet létre szülő és gyermek, mesélő és mesehallgató között. Lehetőségünk van személyes tapasztalataink, családi történeteink beleszövésébe is a mesébe, illetve a mese fonalát a gyermek érdeklődésének megfelelően alakítani. Ezért módszertani kiadványok készítését, a jó gyakorlatok megosztását célzó programok, mesemondó alkalmak megvalósítását tűztük ki célul, melyhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti Kulturális Alap forrásain keresztül nyújt támogatást.
A globalizáció előretörése, a technológiai fejlődés hatására fokozatosan elmosódnak a különböző kultúrák közötti határvonalak, megfigyelhető egyfajta elmagányosodás a kibővült világban. Az egyetemes értékek átadásának jelentősége az egyensúly megtalálásának szempontjából még inkább felértékelődik. Ezért is nagyon fontos, hogy a felnövekvő generációk minél több mesét, történetet halljanak, melyeken keresztül játékos formában megismerhetik a felnőtté váláshoz vezető út próbatételeit, megtanulhatnak különbséget tenni jó és a leküzdhető rossz között.
Ezért szeretnénk arra buzdítani a szülőket, hogy minél többen és többet meséljenek a gyermekeiknek!
2016. 10. 04.
Beszámoló a XII. Országos népmese-konferenciáról
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2016. október 04. kedd, 17:39
- Megjelent: 2016. október 04. kedd, 17:33
- Írta: Gombos Péter
- Találatok: 3268
Idén két helyszínre és a korábbiakban megszokott színes, gazdag programokkal vártuk a mesék barátait A népmese napja apropóján.
Szeptember 29-én Nyíregyháza és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár vendégei voltunk. A köszöntők után egy helyi kisdiák (Vitál Bianka) szórakoztatta a közönséget, majd Szabad Boglárka, a Hagyományok Háza munkatársa beszélt az országos népmese-stratégiáról. Az előadás után élénk beszélgetés alakult ki a jelenlévők között, s nemcsak problémafelvetések, de megoldási javaslatok is elhangzottak arra vonatkozóan, hogy kerülhetnének, gyermekeink, unokáink, diákjaink aktív kapcsolatba a mesékkel.
Ugyancsak sok konkrétumról mesélt Helmich Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum Mesemúzeumának vezetője, amikor bemutatta intézménye történetét, működését és terveit is.
A szünet után egy helyi tanító szakos hallgató, Balázs Dávid mesélt.
Hermann Zoltán, a Károli Egyetem kutatója referátumában a mesemondás helyét kereste a felsőoktatási képzésekben, különösen a pedagógusképzésben. Felvetéseit ugyancsak hasznos párbeszéd követte.
Jenei Teréz, a Nyíregyházi Egyetem oktatója a népmesék pedagógiai értékeiről beszélt, hangsúlyozva többek között a fontos különbséget a 'didaxis' és a 'tanulság' között.
Záró előadásában Kerekes Valéria egyetemi oktató, drámapedagógus egy készülő kutatásról, illetve a már meglévő eredményekről mesélt. Jelenlegi adataikból kiderült az – az egyébként nem meglepő tény – is, hogy a szülők többsége fél a fejből meséléstől.
A kicsit kalandos határátkelés után a konferencia szervezői és előadói ezután Beregszászon rendezkedtek be.
Szeptember 30-án, pénteken a II. Rákóczi Ferenc Főiskolán folytatódtak a programok.
A megnyitó után Orosz Ildikó rektor asszony az áttriumban elhelyezett mesekúthoz invitálta a jelenlévőket, s többek között az alkotó, ifj. Hidi Endre jelenlétében avatták föl a mesét és vizet egyaránt bőven kínáló alkotást.
Ezután az egy nappal korábbi mesemondó verseny helyezettjei adtak ízelítőt tudásukból, s ekkor kapták meg a jutalmaikat is, majd Csernik Szende székely mesemondó, lábbábos varázsolta el a mintegy kétszáz gyermekből és ötven felnőttből álló közönséget.
A szakmai előadásokat Agócs Gergely (Hagyományok Háza), Kovács Marianna (Hamvas Béla Városi Könyvtár, Százhalombatta) és Kész Margit (II. Rákóczi Ferenc Fősikola) tartották. Ezekben szó esett az élőszavas mesemondás erényeiről, annak pozitív hatásairól és lehetséges helyéről is. A konferencia helyi előadója pedig – a hagyományokhoz híven – a környék mesevilágát mutatta be.
Tudósítások az eseményről:
http://magyaridok.hu/kultura/hataron-ativelo-nepmese-napja-1048759/
http://www.karpatalja.ma/karpatalja/oktatas/mesemondo-verseny-beregszaszban/
http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kultura/mesekuttal-gazdagodott-a-rakoczi-foiskola/
2016. 09. 19.
A népmese napja 2016 – felhívás és program
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2016. szeptember 19. hétfő, 16:06
- Megjelent: 2016. szeptember 03. szombat, 17:12
- Írta: Gombos Péter
- Találatok: 3725
Felhívás
A magyar népmesekincs mindenki számára ismert kulturális érték. Az eredendően szóbeli műfajként élő hagyományos népmese mind a szóbeliség, mind a népi kultúra (parasztság) körében való elterjedtsége miatt azonban egyfelől alacsonyabb státuszúként vonult be a közgondolkodásba, másfelől mára jórészt gyerekirodalommá „szűkült”.
A népmesemondás hagyományos szerepe a közösségekben valamikor a közösségi összetartozást erősítette, emellett tanító-szórakoztató céllal élethelyzetek megoldására beszélt el példákat, „sorsmegoldó képletet” kínált fel. Emellett a kapcsolódó műfajokkal együtt (közmondások, szólások, mondókák, epiko-lírikus népdalok) egészen kisgyermekkortól kezdve a nyelv elsajátítását segítette.
A népmese, bár kezdetektől fogva kultúrákon, határokon, nyelveken keresztül vándorolt, beépítette és megőrizte az egyes népek, nyelvek, kultúrák sajátosságait, ebből következően gazdag forrást nyújt a nemzeti-kulturális identitás kérdéseivel kapcsolatban.
A népmese továbbá társadalomtudományi és társadalomismereti jelentőségű forrásszöveg. Egyrészt tudósít a kevéssé dokumentált népi életforma értékvilágáról, társadalomfelfogásáról és etikai világrendjéről. Másrészt a különböző népek együttélését jellemző modellértékű szabályok szöveges rögzítését és értelmezését is tartalmazza – generációról generációra továbbörökíthető formában. A népmese társadalmi vonatkozásai kapcsán figyelembe kell venni a határon túli magyar nyelvű térségeket, hiszen a legtöbb kiváló mesemondó ezekről a területekről származik. A műfaj ezen túlmenően pedig rendkívül alkalmas a szociálisan rászorult gyermekek, illetve a roma lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár non formális oktatási kereteken belül.
A népmese megőrzését és oktatását célként kitűző stratégiai elképzelés a társadalom széles rétegére irányul, hiszen mind a felsőoktatásban, mind a közoktatásban részt vevők, mind pedig a családokban élők, illetve az érdeklődők érintettek. A cél az, hogy legyen egyre több olyan szakember, pedagógus, aki tehetségének, rátermettségének megfelelően tud mesélni, illetve aki tájékozott a népmesekutatás eredményeit illetően. Más pedagógusok és szakemberek pedig ismerjék és alkalmazzák a népmese pedagógiát, legyenek képesek drámapedagógiai módszerekkel dolgozni, illetve népmeséket feldolgozó foglalkozásokat tartani, ezzel segítve a magyar kulturális örökség áthagyományozását.
2016-os konferenciá(i)nk célja, hogy bemutassuk a népmese-stratégiát s annak konkrét lehetséges megvalósulási formáit a köznevelésben és általában a mindennapi életünkben.
Helyszíneink: Nyíregyháza (2016. szeptember 29.) és Beregszász (2016. szeptember 30.)
Kérjük az intézmények, kis- és nagyközösségek vezetőit, a családokat, hogy olvassanak, hallgassanak, mondjanak népmesét.
CSATLAKOZÁS
A népmese napja határokon átívelő mozgalommá vált. Hírét viszi a helyi rendezvényeknek, és összekapcsolja a közös ünneplés jegyében a népmesét szeretőket. Kérjük, hogy idén is minél többen csatlakozzanak ehhez a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen. Levelükben röviden tájékoztassanak bennünket a tervezett rendezvényükről, programjukról. Az országos és határokon átívelő népmeseprogramokról így bárki ihletet meríthet, illetve könnyen tájékozódhat honlapunkról.
A népmese napja − XII. Országos népmese-konferencia
„Generációról generációra”
Az országos népmese-stratégia bemutatása
2016. szeptember 29. – Nyíregyháza
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
9:00−10:00 Regisztráció
10:00−11:00
Köszöntők:
Rétvári Bence parlamenti államtitkár
Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere
Tomasovszki Anita könyvtárigazgató
Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság elnöke
11:00−11:30
Plenáris előadás: Szabad Boglárka néprajzkutató (Hagyományok Háza)
11:30–12:30
Ebédszünet
12:30–13:00
Helmich Katalin múzeumpedagógus, mesepedagógus (PIM – a Magyar Mesemúzeum és Meseműhely vezetője): A mese összeköt – Mesemúzeum: a közösségteremtés lehetőségei
13:00–13:30
Hermann Zoltán egyetemi docens, mesekutató (KRE-BTK, Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet):
A kalapvári kisasszonyok – avagy a mesemondás és a gyerekirodalom esélyei a mai magyar felsőoktatásban
13:30–14:00 Jenei Teréz intézetigazgató, főiskolai tanár (Nyíregyházi Főiskola): „A gyermeknek mese kell!” – A népmesék pedagógiai értékéről
14:00–14:30 Kerekes Valéria mesekutató, drámapedagógus (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar): A mese mint összekötő kapocs gyerekek, szülők és pedagógusok között
2016. szeptember 29. – Beregszász
II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola
10.00–10.30
Egy mesemondó-egyéniség a 21 században. A salánki Kenéz Anna emlékére
Kész Réka néprajz szakos egyetemi hallgató (Salánk – Debreceni Egyetem)
10.30–12.00 Mesemondó verseny
14.00–15.00 Mese – délután
2016. szeptember 30. – Beregszász
II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola
Helyszín: Aula
10:00–10:30
Mesekút avatása
Köszöntőt mond: Orosz Ildikó, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke
10.30-11.00
Csernik Szende mesél
11:00−11:30
Bemutatkoznak a mesemondó verseny győztesei
11:30−12:00
A Bagolyvár Bábcsoport előadása
12:00–13:00
Ebédszünet
13:00–13:30
Agócs Gergely néprajzkutató, mesemondó (Hagyományok Háza munkatársa): Az olvasott népmesétől a mondott népmeséig
13:30–14:00
Kovács Marianna (Százhalombatta, Hamvas Béla Városi Könyvtár): Hogyan meséljünk gyerekeknek? Az élőszavas népmese ismerete, szeretete az óvodás és iskolai korosztály körében
14.00–14:30
Kész Margit (néprajzkutató, egyetemi oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola)
„Mondjam el a zöld disznót?” – Népmesék a kárpátaljai élő szájhagyományban
13:00−14:30
A Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület tagjai mesélnek gyerekeknek
A konferenciával kapcsolatos kérdéseivel e-mailben is fordulhat hozzánk:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A konferenciára a belépés díjtalan, de kérjük, részvételi szándékát jelezze a fenti e-mail címen.
A program rendezője: Magyar Olvasástársaság (HUNRA), Hagyományok Háza
Társszervezők: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvár, Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Kárpátaljai Magyar iskolai Könyvtárakért Alapítvány
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Pro Cultura Subcarpatica
A programváltozás jogát fenntartjuk.
Az előadások pontos címét hamarosan közzétesszük.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
2016. 08. 09.
Országos népmese-konferencia 2016-ban is
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2016. augusztus 09. kedd, 18:57
- Megjelent: 2016. augusztus 09. kedd, 18:57
- Írta: Gombos Péter
- Találatok: 3102
Idén immár 12. alkalommal szervezünk országos népmese-konferenciát. A hagyományosan Benedek Elek születésnapjához kötődő eseményt idén két helyszínen rendezzük meg, szeptember 29-én Nyíregyházán, 30-án pedig Kárpátalján, Beregszászon tartanak előadást meghívott vendégeink. A programokat a Hagyományok Házával közösen valósítjuk meg, az NKA támogatásával.
A részletes programot hamarosan a honlapunkon is közzétesszük.
2015. 04. 20.
A népmese napjáról
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2015. április 20. hétfő, 17:32
- Megjelent: 2013. október 02. szerda, 15:00
- Írta: Gombos Péter
- Találatok: 3730
Véget ért az idei, immár 9. országos népmese-konferencia. Több médium is közölt tudósítást az eseményről, egyelőre egy felvidéki videós beszámolót ajánlunk figyelmükbe:
http://www.hirek.sk/video/20130930150834/A-magyar-nepmese-napjat-tartottak-Fuleken.html
2015. 04. 20.
2013 Fulek Nepmese Nap PLAKAT
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2015. április 20. hétfő, 17:33
- Megjelent: 2013. szeptember 21. szombat, 13:40
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3620
2015. 04. 20.
Családi programok A népmese napján
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2015. április 20. hétfő, 17:34
- Megjelent: 2012. október 06. szombat, 09:14
- Írta: Gombos Péter
- Találatok: 4391
Idén A népmese napja országos konferenciájának két napja más-más közönséget célzott meg Kaposváron. Szeptember 28-án szakmai tanácskozást tartottunk, másnap viszont a családi és gyerekprogramoké volt a főszerep. A szombati nap eseményeiről olvashatnak fényképes beszámolót a Szabadpolc blogján:
http://szabadpolc.blogspot.hu/2012/10/az-operencias-tengeren-is-tulrol.html
2015. 04. 20.
A népmese napján
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2015. április 20. hétfő, 17:38
- Megjelent: 2012. szeptember 30. vasárnap, 12:07
- Írta: Gombos Péter
- Találatok: 5136
A Magyar Olvasástársaság Benedek Elek születésnapját az idén Kaposváron ünnepelte, a VIII. Országos népmese-konferencián a cigány népmeséké volt a főszerep.
A konferencia zárásán felolvastuk Varga Ilona rádiós újságíró, műfordító, szótárszerkesztő, a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégiumot létrehozó Gandhi Alapítvány egyik alapítványtevője levelét.
2015. 04. 20.
Olvasóklub pályázat A népmese napja kapcsán
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2015. április 20. hétfő, 17:41
- Megjelent: 2012. szeptember 04. kedd, 15:24
- Írta: Gombos Péter
- Találatok: 3952
A Rainbow Könyközösség A népmese napja idei fő témájához – a cigányság és a mese – igazodva jelentette meg pályázati felhívását.
A pályázatra 1–4. osztályosok jelentkezését várják, a teljes kiírás itt olvasható:
http://www.rainbowkatalogus.hu/wp/?p=1351
2015. 04. 20.
Szakemberek a mesé(lés)ről
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2015. április 20. hétfő, 17:42
- Megjelent: 2012. június 20. szerda, 13:57
- Írta: Gombos Péter
- Találatok: 4715
A Kossuth Rádió Napközben című műsorának vendége volt június 18-án Stiblár Erika, a HUNRA Tanácsának tagja. Vele, valamint Kádár Annamáriával, Csábi Orsolyával és Kerekes Valériával a mesékről, a mesemondásról, a mesepszichológiáról és A népmese napjáról is beszélgetett Banner Géza. Az adás meghallgatható itt :
http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-06-18
(A beszélgetés 10 óra után kezdődött.)
2011. 10. 31.
Meserajz
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Módosítás: 2011. október 31. hétfő, 14:19
- Megjelent: 2011. október 31. hétfő, 14:19
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 13800
Amikor 2005-ben, százhalombattai kezdeményezésre először ünnepelték Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjaként, a Hamvas Béla Városi Könyvtár akkori vezetője, Szalai Gáborné felkérésére László Bandy képzőművész megtervezte azt az emblémát, ami mára az országos népmese-konferencia logójává vált. Százhalombattán 2006-ban állították fel a művész Világfa című szobrát.
- A különböző népmesei motívumok közül, miért épp az égig érő fa ragadott ennyire magával?
- Mindig is foglalkoztatott a világfa-motívum, ami az alsó és a felső világot összeköti. Ez számomra nem csak a mesék alapmotívuma, hanem a művészetnek is örök metaforája. Világtengely, összekötő út, ahogy a mesékben is a világ teljessége jelenik meg. A népmese-elemzők sokszor kozmológiai jelenségekkel magyarázzák a motívumokat, lehet úgy is értelmezni, mint csillagképeket, mások a pszichológia vagy a mitológiák felől értelmezik meg a meséket.
- Évek óta gyűjtöd különböző népek meséit.
- A „Népek meséi” egy nagyon jó, tudományos igényű sorozat, amit vagy húsz éven keresztül szerkesztett Karig Sára. Pontosan lehet látni, hogy azok a motívumok, amik Európában már gyerekmesékben szerepelnek, távoli népeknél még mitológiai történetek, titkos mítoszok, amiket nemhogy a gyerekek, de még az asszonyok sem hallhatnak.
- Milyen különlegességek vannak a gyűjteményben?
- Egy-két kötet ázsiai népektől, amúr vidéki, óceániai mesék. Nagy kár, hogy abbamaradt a sorozat! Megérné újra kiadni, mert az antikváriumokban már őrületes árat kérnek érte és nekem is hiányzik még egy. Nagyrészt eredeti mesék, de akad néhány szépirodalmi feldolgozás. De nincs például angol és ír, van viszont breton. A svájci kötetben fejezetenként más és más nyelvű gyökerű mesék vannak. Nincs külön magyar gyűjtemény a sorozatban, hanem különböző kisebbségek – cigányok, bosnyákok, románok és erdélyi németek népmeséi. Találkoztam olyan esettel is – talán széki mesékben – amikor a művelt mesemondó a Grimm-könyvből olvasott történetet fordítja le saját stílusára, nyelvére. A népmese – azontúl, hogy hagyományápoló –, világmodell-szerkezetéből fakadóan lehetőséget ad a mesélőnek a kreatív megújításra. Lehet változtatni, beépíteni más mesékből, aktualizálni, ami pont abból fakad, hogy olyan biztos szerkezete van, mint kevés műalkotásnak. Olyan, mint a jazz-ben az improvizáció: az átlátható, tiszta rendszeren belül órákig lehet játszani. Élő folklórban jó példa erre a cigánymesélő, akinél a király bármikor felveszi a telefont. A kultúrájuk része, hogy kapásból tudnak új meséket kitalálni, és tipikus, hogy a cigánytörténetek nem mindig végződnek happy end-del. Fedics Mihály, aki pedig nem cigány teljesen szabadon megy át egyik meséből a másikra, majd vissza, hogy észre sem lehet venni. Bizonyos szempontból ártott az írásbeliség és a rosszul értelmezett hagyományőrzés a népmeséknek. Nagyon érdekesek azok a történetek is, amik nem világmodell-típusúak, hanem nevelő-mesék. Izgalmas megtalálni azt a fordulópontot, ahol a mese kezdődik. Onnantól, mintha a gravitáció is más lenne. A kemence megszólítja az arra járót, a ház szembe fordul. Ha a hős öreganyámnak szólítja a vénasszonyt, akkor egyértelmű, hogy rokonok, tehát az nem bánthatja. Nemzetközi motívum a Jajj vagy Hajjaj nevű varázsló, aki abban a pillanatban lép elő, amikor az elkeseredett főhős sóhajt egy nagyot. Akkor megkérdezi: „szólítottál?”, aztán elviszi és megtanítja a csodákra. Csupa költészet!
- Két lányod van, három unokád. Nekik szoktál mesélni?
- Népmeséket nem. Inkább olyan rajzos, saját meséket, amiknek ők a főszereplői. Azok a népmesei motívumok, amik rám hatottak, a felnőtt rajzaimban, szobraimban jelennek meg átfogalmazva.
