Népmese Hírek

2011 16 máj

2011. 05. 16.

IV. ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. május 16. hétfő, 16:51; Megjelent: 2011. május 16. hétfő, 16:51; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1946

Idén augusztus 3-7. között rendezik a negyedik ördögkatlan fesztivált.

A FESZTIVÁL DÍSZVENDÉGEI:

TÖRŐCSIK MARI
Törőcsik Mari – aki az azóta elhunyt Cseh Tamással együtt a fesztivál védnöke – a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház A szarvassá változott fiú című előadásában lép színpadra. És lesz vele egy beszélgetés is életéről, színházi és filmes munkáiról.

KORNISS PÉTER
Korniss Péter fotóművész Kötődés című tárlatát egyenesen Nürnbergből hozza a Vylyan teraszra. A megnyitó után Pettendi Szabó Péter fotográfus beszélget vele a Vylyan teraszon. A magyar fotográfia legendás mestere a fesztivál idején ünnepli 74. születésnapját!

BERECZ ANDRÁS
Először a megnyitón lép fel. Itt a nagy Mesélő ars poeticáját összefoglaló ének- és mesemondó estje lesz MESE A MESÉRŐL címmel.
Másodszor másnap délután tervezünk Andrással egy beszélgetést, amiben talán nemcsak azt tudjuk meg, hogyan szikrázik a kő a patkótól, és milyenek a kőkerti liliomok, de Andrásról is megtudunk ezt-azt, ha ügyesen kérdezünk.
Harmadszor következik az új műsor: ÚJ ÚT TETEJE, amikoris Berecz András és barátai (köztük Balogh Kálmán, Vizeli Balázs, Kádár Ignác és Dsupin Pál) énekelnek-zenélnek nekünk.

LOVASI ANDRÁS
A Kiscsillaggal zár a fesztivál; az új lemezzel jelentkező Budapest Bárral is színpadra lép; a Sator Quartettel középkori latin himnuszokat énekel; megzenésített Lackfi-verseket is előad, és a már hagyományosnak mondható épületfestésben is részt vesz.
KÁRPÁTALJA

Az Ördögkatlan minden évben meghív egy határon túli magyar régiót. Az idei vendég Kárpátalja, ahonnan a beregszászi színház mellett zenészek (köztük Pál István „Szalonna” és bandája), képzőművészek, bábosok is érkeznek a fesztiválra.

www.ordogkatlan.hu

Megjelent: litera.hu, 2011. augusztus 3. (http://www.litera.hu/lathatas/iv_ordogkatlan_fesztival)

2011 10 máj

2011. 05. 10.

Pázsintos udvaron

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. május 10. kedd, 23:33; Megjelent: 2011. május 10. kedd, 23:33; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1879

Berecz András meséit hallgatni gyönyörűség. színpadon, televízióban is magával ragad, hát még otthona kertjében! Mikor napsütésben, távoli madárdal-kísérettel mutatja be a családból örökölt ősöreg gyümölcsfákat, a hajdani szőlősből hírmondóba maradt termő tőkét, és mindazt a kedves történetet, amit a zuglói kert őriz. arcán a jól ismert kópés mosoly, szavaiból a magyar tájak nyelvi fordulatai köszönnek vissza.

Jókor érkezünk Bereczékhez, ritka alkalom, hogy együtt az egész család. Az ország- világjáró néprajzkutató, énekes, mesemondó családfő, a néptáncos feleség Lilla, és gyermekeik: István, Kati, Misi és Marci. Ennek örömére gyorsan meg is örökítjük a kerti pillanatot: a vendégváró nagy sörpadot ezúttal nem körbeülik, ahogy szokták, hanem – a fénykép kedvéért – sorjában, mint az orgonasípok. Percek alatt kiviláglik: a jó kedély és a humorérzék errefelé családi adottság. S amikor az emelkedett hangulatba hirtelen belecsörren a telefon – fellépésre hívják a művész urat – a gyerekek kajánul fölnevetnek: „mobilcsicsergés”, és indítványozzák: „dobjuk ki a fészekből!” A készülék ezúttal megússza, a háznép is szétszéled, Berecz András pedig körbemutat a tágas, füves tisztáson: – A ház és a kert egykor a feleségem nagyapjáé volt. Itt állt valaha a gyümölcsös, a szőlősorok mentén szép rózsalugas, a ház mellett a jó vizű kút, az udvarvégi ólban még nemrég malacok voltak. Mára megváltozott a kép, a gyerekeknek inkább a szabad játszó-focitér kellett, életünk se engedte a komoly kertművelést. A papa szeretett finomat enni, jót inni, szerette a fákat és a Bánk bánt. Asztalos volt, aki a saját műhelyében dolgozott a pincében, és ha feljött, a saját szőlejét, rózsakertjét járta körül, a maga borát itta – az ilyen ember magasabb rendű kertet művelt, mint mi, akik csak fűnyíróval masírozunk itt le-fel. A régiek úgy mondták: „Pázsintos udvaron lakik a szegénység, ott az kamarába bészorult a szükség, onnan ki nem kerül az úri vendégség”.

Bővebben: Pázsintos udvaron

2011 10 ápr

2011. 04. 10.

20. Hegyalján innen, Sokorón túl - népmesemondó verseny

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. április 10. vasárnap, 19:21; Megjelent: 2011. április 10. vasárnap, 19:16; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1918

A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor ÁMK könyvtára 20. alkalommal rendezte meg a Bezerédj-kastélyban a „Hegyalján innen, Sokorón túl…" népmesemondó versenyt.

Győr és környéki települések kisdiákjai (2.-5. osztályosok) idén 20-an mondták el a magyar népmesekincs legszebb meséit. A hosszú múltra visszatekintő versenyt Simon Róbert Balázs alpolgármester úr, és intézményünk igazgatónője, Dr Szakálné Doktor Éva nyitotta meg. A zsűri elnöke az idei évben is Budai Ilona népdalénekes, Magyar Örökség-díjas tanár volt, aki nemrég Széchenyi-díjat is kapott. Munkáját Kontra Józsefné ny. magyartanár és Horváth Ferenc művelődésszervező segítették. A zsűri tagjai értő módon hallgatták és értékelték a kis mesemondókat.

A gyerekek méltó módon tolmácsolták Benedek Elek, Arany László, Illyés Gyula, Timaffy László, Kriza János által gyűjtött népmeséket. A megmérettetésen sokféle mesét hallhattunk tehetséges gyerekek előadásában. A mesemondók közül többen még népviseletbe is öltöztek.

Örömmel üdvözöltük körünkben Szalai Béláné nyugdíjas könyvtárost, aki 15 éven keresztül fáradhatatlanul, magas színvonalúan szervezte a versenyt. A Győri Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Osztálya támogatásával minden kis mesemondó könyvet és más ajándékot is kapott.

A versenyről készült képek megtekinthetők a honlapunkon: www.bezeredj-kastely.hu

Eredmények:

I. korcsoport: 2.-3. osztályosok
1. Horváth Bálint Abda – Zrínyi Ilona Ált. Iskola
Horváth Gergő Sokorópátka - Ált. Isk.
2. Horváth Lili Nyúl-Pilinszky J. Ált. Isk.
Máté Zsófia Győr – Péterfy S. Evangélikus Ált. Isk.
3. Wellesz Márton Győr – Richter J. Zeneművészeti Ált. Isk.
Fáczán Zsófia Győr – Ménfőcsanaki Petőfi S. ÁMK

Különdíj: Tupi Bence Győr – Apor V. Katolikus Iskolaközpont

Debreczeni Kálmán – Győrszentiván – Váci M. Ált. Isk.

II. korcsoport: 4.-5. osztályosok
1. Bukta Viktória Diána – Ikrényi Ált. Iskola
Korsós Bianka Győr – Kölcsey F. Ált. Isk.
2. Nemes Boglárka Győrújbarát – II. Rákóczi F. ÁMK
3. Somogyi Dóra Győr – Kodály Z. Ált. Isk.

Megjelent: kisalfold.hu, 2011.04.06. 16:04
(http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/20_hegyaljan_innen_sokoron_tul_-_nepmesemondo_verseny/2212473/)

2011 20 márc

2011. 03. 20.

Kossuth-díj "a talpraesett beszédért"

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. március 20. vasárnap, 16:31; Megjelent: 2011. március 20. vasárnap, 16:31; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1614

Nagyon örül a Kossuth-díjnak Berecz András, akinek - saját bevallása szerint - sosem volt kitűzött célja a mesemondó, énekes mesterség. Az előadóművész hétfőn a magyar néphagyományok ápolásáért, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek érdekében és annak körében végzett háromévtizedes példaértékű népdal- és népmese gyűjtői, műfordítói munkásságáért, varázslatos előadásaiért vehette át a kitüntetést.

(MTI) - Berecz András kiemelte: a népdal ma is él, állandóan változik, megérdemli a figyelmet. A változások főleg a díszítésekben, a dinamikában figyelhető meg. "Magyarországon nehezebben találni újdonságot, Erdélyben, Moldvában könnyebb" - tette hozzá. Arra kérdésre, hogy miként alakult ki sajátos mesemondó stílusa, Berecz András elmondta: az elmúlt harminc év gyűjtései és előadásai során formálódott ilyenné.

"Évek óta egyebem sincs, csak ez. A talpraesett beszéd, a sarkára állított szó, a feledésbe merülő, de helyettesíthetetlen kifejezések, ritkán használt, régi népdalok vonzottak. Akárhol dolgoztam, tanultam, gyűjtésre mindig került időm. Ez a mesemondó, énekes mesterség nem kitűzött célom volt. Rám ragadt menet közben, mint fül a szamárra. Annak is olyan a füle, hogy olyan már nem is nőhet, csak ragadhat" - jegyezte meg.

Bővebben: Kossuth-díj "a talpraesett beszédért"

2011 09 márc

2011. 03. 09.

Nemzetközi mesemondó fesztivál Magyarországon

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. március 10. csütörtök, 00:26; Megjelent: 2011. március 10. csütörtök, 00:26; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1685

Perui, cajún, kreol, székely, magyar és egyéb népek meséit hallgathatják meg a kortárs mesemondás jeles külföldi és hazai képviselőinek előadásában a Holnemvolt Fesztiválnak, Magyarország első nemzetközi mesemondó fesztiváljának látogatói a hétvégén a fővárosban.

A március 12-i és 13-i rendezvényen, az Evangélikus Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet székhelyén a magyar közönség kreatív tolmácsolás segítségével ismerkedhet meg más kultúrák mesemondó hagyományaival és a kortárs storytelling műfajának jeles, világhírű képviselőivel - olvasható a szervezők által az MTI-nek eljuttatott közleményben.

A hét nyelven zajló fesztiválon Ausztria mesevilágát Brigit Lehner osztrák mesemondó énekkel és citerával kísérve mutatja be, Peru és a világ más népeinek ősi történeteiről a perui César "El Wayqui" Villegas, egzotikus dél-amerikai, cajún, kreol és más távoli kultúrák meséiről és legendáiról pedig az egyesült államokbeli Angela Davis mesél.
Az észak-európai mítoszokkal, népmesékkel a norvégiai Tone Bolstad Flode, Székelyföld történeteivel pedig Csernik Szende romániai lábbábos ismerteti meg a magyar közönséget.

Magyarországot a Kellner- és Fulbright-ösztöndíjas Zalka Csenge Virág képviseli, aki nemzetközi mesemondóként külföldi fellépésein magyar meséket mond három nyelven, cserébe pedig hazahozza más országok, más kultúrák történeteit. A fesztiválon a világ kultúráinak meséi mellett saját történeteit is megosztja a hallgatókkal.

A fesztivál kísérőprogramjaként látható kiállításon Grünfelder Judit és Szilágyi Csilla üvegtervezők, valamint Karai Györgyi és Lublóy Zoltán porcelántervezők mutatják be narratív témájú alkotásaikat.
A rendezvényt a szervezők tizennégy évesnél idősebb látogatóknak szánják, a mesék ugyanis nem gyerekeknek szólnak, ennek ellenére természetesen ők is részt vehetnek a programon.

A mesemondókról, a belépőjegyekről és a pontos programról az érdeklődők részletes információkat olvashatnak a fesztivál honlapján (www.holnemvoltfesztival.com).

A hétvégi fesztivál után hétfőn néhány mesemondó a Gerlóczy Kávéház teraszán is elmond néhány mesét. A délután 15 és 18 óra között zajló "belvárosi tavaszköszöntő teraszmesélésen" a részvétel ingyenes.

Megjelent: Prae.hu, 2011. 03. 08. 13:48 (http://prae.hu/prae/news.php?aid=9897)

2011 16 febr

2011. 02. 16.

„Minden betegségnek megvan a maga meséje”

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. február 16. szerda, 22:41; Megjelent: 2011. február 16. szerda, 22:33; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1885

Boldizsár Ildikó újonnan megjelent, Meseterápia című könyve azoknak íródott, akik értik vagy érteni szeretnék a meséket. A mesék képesek testi-lelki vigaszt adni azok számára, akik életük egy szakaszában krízishelyzetbe kerültek: lehet szó gyászról, válásról, magányról, de akár súlyos betegségről is. A mesék világáról és a terápia lényegéről a szerzőt kérdeztük.

Dr. Boldizsár Ildikó honlapján olvashatjuk, hogy az emberiség első meseterapeutája minden bizonnyal Seherezádé volt, aki ezeregy éjszakán át addig mesélt egy megcsalt és bosszúra éhes férjnek, míg annak dühös lelke le nem csillapodott. A meséknek nagy tétje volt: városának összes leányát és saját, illetve húga életét volt hivatott megmenteni a mesélés csodája által. Azt, ami neki sikerült, dr. Boldizsár Ildikó is véghezviszi nap mint nap a csoportterápiákon.

Minden élethelyzetnek megvan a maga meséje

Dr. Boldizsár Ildikó

Dr. Boldizsár Ildikó etnográfus, író, meseterapeuta által kidolgozott, egyedülálló módszer lényege a mesén keresztül történő gyógyulás, gyógyítás. A terápia „ezeregy éjszakán át tartó”, hosszas folyamat: a terapeuta praxisában a legrövidebb fél évig, a leghosszabb három és fél évig tartott. Számos tényezőt kell figyelembe venni a tökéletes gyógyulás eléréséhez.

– Minden élethelyzetnek és betegségnek megvan a maga meséje. Minden attól függ, hogy a páciens hol tart éppen. Ha mondjuk egy rákos beteg keres meg, nemcsak a betegségét kell figyelembe vennem, hanem a korát, nemét is, de azt is, hogy a betegségében hol tart éppen. Lehet, hogy még orvosa sincs, de az is előfordulhat, hogy már a sugárkezelések is megkezdődtek nála. A mese kiválasztásakor tehát igen körültekintően át kell gondolni azt, hogy milyen mese illik a páciens lelki struktúrájába – magyarázza Ildikó. A mesélés azonban nemcsak a páciensekre lehet jó hatással, hanem a terapeuta is gazdagodik minden egyes alkalommal. – Én is sokat tanulok a mesékből. Minden mesében más-más összefüggést kell megtalálni ahhoz, hogy a benne rejlő lehetőségmezőt megfelelően kiaknázzuk – mondja. – Sokszor ezeket akaratlanul is magamra vonatkoztatom, és ezáltal én is sok segítséget kapok ezektől a történetektől, de természetesen a hangsúly a páciensen van.

Bővebben: „Minden betegségnek megvan a maga meséje”

2011 14 febr

2011. 02. 14.

Holnemvolt Fesztivál - Mesék felnőtteknek

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. február 14. hétfő, 18:26; Megjelent: 2011. február 14. hétfő, 18:26; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1917

2011. március 12-13-án kerül sor a Holnemvolt Fesztiválra, Magyarország első nemzetközi mesemondó fesztiváljára az Evangélikus Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet székhelyén. A közönség többek között magyar, székely, észak-európai, kreol, cajun és osztrák meséket ismerhet meg a kétnapos rendezvényen, kreatív tolmácsolással.

Az esemény elsősorban a felnőtt korosztálynak szól, célja, hogy más kultúrák mesemondó hagyományait és a kortárs "storytelling" műfaj jeles képviselőit megismertesse a magyar közönséggel.

Az utóbbi évtizedben a világ számos országában éledt újjá a mesemondás műfaja. Magyarországon a mozgalom még gyerekcipőben jár, a külföldi mesemondókkal való találkozás új ötletekkel, új lendülettel, és - természetesen - új történetekkel ajándékozza majd meg a hazai közönséget. A szervezők célja, hogy a Holnemvolt Fesztivállal hagyományt, önálló legendát teremtsenek, és elérjék, hogy Magyarország is felkerülhessen a nemzetközi mesemondás színes, és rohamosan bővülő palettájára.

A storytelling sokkal többet jelent egyszerű mesemondásnál. Ez egy színes, különleges nemzetközi műfaj, amely nem csak a tündérmeséket és népmeséket foglalja magába; egy storyteller elmesél és színpadra visz bármit, ami történet, ami elmondható.

A Holnemvolt Fesztiválra a storytelling műfaj világhírű képviselői hozzák el ősi és modern történeteiket. A norvégiai Tone Bolstad Fløde feledésbe merült észak-európai mítoszokat, népmeséket vegyít saját történeteivel, az egyesült államokbeli Angela Davis egzotikus afrikai-amerikai, cajun, kreol és más távoli kultúrákból származó meséivel és legendáival varázsolja el a közönséget.

Brigit Lehner osztrák mesemondó énekkel és citerával kíséri előadásait, Csernik Szende lábbábos Székelyföld kevésbé ismert meséit, legendáit dolgozza fel, Zalka Csenge Virág pedig a világ számos kultúrájának meséi mellett saját történeteit is megosztja a hallgatókkal.

A fellépők vállalták, hogy a magyar mesemondó mozgalom támogatásaként ingyen tartják meg az előadásokat.

A fesztivál hét nyelven zajlik majd, minden előadást kreatív tolmácsolás tesz majd élvezhetővé a csak magyarul értő hallgatók számára is. A rendezvényt a szervezők 14 évesnél idősebb hallgatóknak ajánlják, a mesék nem gyerekeknek szólnak. Természetesen gyerekek is részt vehetnek a fesztiválon, kivéve a szombat esti programon, ahol a mesemondók kísértethistóriákat adnak elő.

A fesztivál kísérőprogramja egy kiállítás lesz, amelyen Grünfelder Judit és Szilágyi Csilla üvegtervezők, valamint Karai Györgyi és Lublóy Zoltán porcelántervezők mutatják be narratív témájú alkotásaikat.

A Holnemvolt Fesztivál honlapja: http://www.holnemvoltfesztival.com/

nepszava.hu

Megjelent: Népszava.hu, 2011. február 10., 14:49 (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=393138#null)

2011 28 jan

2011. 01. 28.

Hány kötet a világ?

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. január 28. péntek, 22:25; Megjelent: 2011. január 28. péntek, 22:25; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1909

Népek meséi, a Kossuth Kiadó és a Metropol sorozata

A Kossuth Kiadó és a Metropol Népek meséi című sorozata kétségtelenül fontos vállalkozás. A magyar könyvpiacon hasonló sorozatot korábban a Móra és az Európa is megjelentetett, utóbbi a 60-as években ért véget, előbbi pedig kifejezetten felnőtt olvasóközönségre tartott igényt. A jelenleg megjelenés alatt álló sorozatról végleges vélemény természetesen még nem mondható, az első öt kötet és a további tervezett kötetek jegyzéke mégis ad valamiféle benyomást a sorozat egészéről.

Ez a benyomás pedig némiképp vegyes; a sorozat nyilvánvaló erényei mellett érdemes szóvá tenni bizonyos hiányosságokat vagy furcsaságokat. Utóbbiak némelyike az egyes kötetekre, valamint a koncepció egészére is vonatkozik.

A kötetek kiállítása igényes, megjelenésük kétségtelenül vonzó, betűméretük és a szöveg-kép arány alapján úgy jósolnám, hogy főként a már olvasni jól tudó alsó tagozatos gyerekek érdeklődésére tart számot, valamint a mesék nagy része kínálja magát szülői felolvasásra is, itt a célközönség akár óvodásokból is állhat. Az ilyesmit persze nehéz megjósolni, s talán érdemes lenne azon is eltöprengeni, hogy miként jelöli meg valamely szöveg a maga célközönségét. Ennek praktikus oldala lehet az a kérdés, hogy mit gondoljunk a kiadók által régebben olykor alkalmazott szokásról, hogy egyes könyveket bizonyos kor fölötti olvasóknak ajánlottak.

Az itt tárgyalt sorozat bizonyos darabjainál is fölmerülhet ezzel kapcsolatos aggály, főként az Afrikai népmesék egyik darabjának brutális jelenetei kapcsán (mérgezéses tömeggyilkosság, vámpírizmus, hullagyalázás), amelyeket még a Bettelheim-féle pszichoanalitikus felfogás felől is nehéz megmagyarázni, márcsak azért is, mivel nem a főhőssel esnek meg, hanem ő az elkövető, és a tetteknek látszólag több közük van a politikai elnyomáshoz, mint valamilyen transzformált átmeneti rítushoz.

A sorozat eddig megjelent öt kötete koncepcionálisan némiképp heterogén képet mutat. Ez nem is annyira meglepő, mert – mint a sorozatszerkesztővel, Szalai Lillával készített interjúból is kiderül – a tervezett tizennyolc kötet alapvetően kétfelé osztható.

A sorozat magját az olasz Giuntinál megjelent nyolc kötet magyar fordítása alkotja (az eddig megjelent öt kötet közül kettő, az Indián népmesék és az Északi népmesék tartozik ide), melyet kiegészítenek a magyar szerkesztők által összeállított további kötetek, mint az eddigiek között megjelent Székely népmesék, Karácsonyi mesék, valamint a – tematikailag talán látszólag a korábbiakkal rokonságot mutató – Afrikai népmesék. Mondhatni tehát, hogy a sorozat címének és mottójának megfelelően („Népek, mesék, mítoszok, sokszínű világunk kulturális kincsei”) találkozunk egyfajta enciklopédikus igénnyel, illetve „kartografikus olvasásmóddal” (Gayatri Spivak), amely a mesék megismerését mintegy a világirodalmi tájékozottság kicsinyített másaként teszi elgondolhatóvá: a különféle égtájakról, világrészekről összegyűjtött mesék az adott népek gondolatvilágát, kulturális szokásait ismertethetik meg a kicsiny olvasókkal/hallgatókkal.

Szalai Lilla már említett nyilatkozatában megerősíti ezt az elvárást, amikor így fogalmaz: „a népmesékben rejlő különbségek és hasonlóságok pontosan az egyes népek közti különbözőségeket és hasonlóságokat képezik le. A magyar népmesék is annyira különböznek más népek meséitől, amennyire a magyar nép különbözik egyéb népektől”. Ez az olvasásmód azonban rögtön fölveti annak kérdését, hogy vajon milyen elvek alapján jelennek meg bizonyos kultúrák, népek vagy régiók a válogatásban. Az eddigi öt kötet és a tervezett kötetek címjegyzéke alapján pontos válasz még nem adható erre a kérdésre, de bizonyos eklekticizmus sejthető: van székely és lesz külön magyar kötet, de a szomszédos népek mesekincséből válogató kötetről nem ad hírt a jegyzék (talán a Hegyi népek meséiben lesznek szlovák és román mesék is). A nagyobb európai kultúrák közül külön kötetet kap a német és az orosz, de nem a francia, az angol, a spanyol, vagy az olasz (ami a sorozat eredetét ismervén némiképp különös). Lesznek külön cigány és zsidó mesék is (ami viszont ellentmond a kartográfia elvének), és már megjelent az Északi mesék címet viselő kötet, amely viszont teljesen a területiség elve alapján szerveződik, mivel finn mesét is tartalmaz, vagyis itt a finnugor/germán kulturális divíziótól eltekint. (Érdemes megismételni, hogy itt olaszból fordított gyűjteményről van szó, ami persze többszörös közvetítést is tételez az eredeti mesék és az itt olvasott szövegek között.)

Bővebben: Hány kötet a világ?

2011 17 jan

2011. 01. 17.

Berecz András: Angyalfütty - A pécsi Kodály Központban

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. január 17. hétfő, 21:32; Megjelent: 2011. január 17. hétfő, 21:32; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1704

Berecz András a népzenét dallal, tánccal, mesével fonja kalácsba, ostorba, ami az egyikben eltűnik, a másikból búvik elő, ami az egyiknek teteje, a másiknak alja - lazán, de szorosra. Mert szép, ami összeillik, és jó, ha az ember elfelejti, hogy ki s mi. De legjobb, ha feledés közben, kalács belében, ostor sudarában mégis rátalál. Különben mindegy, csak kacagjon.

Pécsen, a Kodály Központ Hangversenytermében lép színpadra Angyalfütty című előadásával Berecz András ének- és mesemondó 2011. január 22-én este, aki garantáltan mosolyt csal minden korosztály arcára. Berecz András mese- és dalgyűjtőként számtalan helyen járt már, és megismert annyi történetet, amiből könnyedén szemezgethet előadásában, amely egyszerre autentikus, mulattató és szívhez szóló.

A mesemondó munkáját már rengeteg díjjal elismerték, megkapta egyebek mellett az Alternatív Kossuth-díjat, a Népművészet Ifjú Mestere díjat, és a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetését is. Az Angyalfütty című előadásra a Kodály Központ Info pontjában (Breuer Marcell sétány 4.), a Pécs2010 Széchenyi téri Infopontjában, és a www.jegymester.hu weboldalon válthatók jegyek három árkategóriában, 1500-2500 Ft között.

* * *
Berecz András: Angyalfütty
Helyszín: Kodály Központ - Hangversenyterem (7621 Pécs, Breuer Marcell-sétány 4.)
Időpont: 2011. január 22. 19.00 óra

Közreműködők: Juhász Zoltán, Gombai Balázs, Vizeli Balázs, Balogh Kálmán, Mester László, Bíró Anna, Berecz István, Morvai Veronika, Juhász Katalin, Szabó Katica

Jegyárak:
I. rendű helyár: 2500 HUF
II: rendű helyár: 2000 HUF
III. rendű helyár 1500 HUF

További információ: www.kodalykozpont.hu

Megjelent: Napvilág.net (http://www.napvilag.net/mindenmas/20110114/berecz_andras_angyalfutty_a_pecsi_kodaly_kozpontban)

2011 17 jan

2011. 01. 17.

A gyereknek elemi igénye van a mesére

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. január 17. hétfő, 21:29; Megjelent: 2011. január 17. hétfő, 21:29; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1855

Azt mondják, hogy a gyerekek 9-10 éves korukig a mesék világában élnek, de aztán elindul a pubertáskori változás, és elfordulnak a meséktől. Van-e valami, ami mégiscsak megmarad és átmentődik? Igen, ezért sem mindegy, milyen mesét és honnan kap a gyerek.

Nem mindegy, honnan hallja a mesét és milyet

Fontos a mese A gyereknek olyan elemi igénye van a mesére, hogy ha nem kapja meg, akkor megszerzi máshonnan, vagy leképezi magának. Vegyük például a „kettős tudat” megjelenését, ami a kisgyermekek világát leginkább 3-6 éves kor között jellemzi. Állandó a kapcsolat a két világ között, nonstop ki-be járkál úgy, hogy pontosan tudja, melyik világban van éppen. Ez a későbbi életkorokban már máshová fókuszálódik, de ebben a korban olyan erős, hogy ha nem kapja meg, akkor máshonnan veszi el, például a tévében látott történetekből „kivonja” a számára fontos elemeket. Gondoljunk a napjainkban elterjedt „gyereknépbetegségre”, amit úgy hívunk, agresszió. Azt mondják a szülők, hogy azért agresszív a gyerek, mert a tv-ben nézi a mesékben. Szerintem meg azért, mert nem tudja másként feldolgozni a készen kapott anyagot, nem tudja hová tenni a látottakat, és a feldolgozási mechanizmusai közül az agresszió az egyik, amiben ezt „el tudja végezni”.

„Az én mesei indulásom nagyon korán elkezdődött. 3-4 évesen a szerepjátékaimban állandóan folytatásos történeteket »írtam« magamban. A szenes kályha mögött berendeztem egy kis elképzelt világot, és itt játszottam el őket. Nem utolsósorban pedig volt nekem egy igazi tengerkék szemű ének-mese nagymamám, aki sokat vigyázott ránk – és sokat mesélt könyvből és fejből egyaránt.”

Kerekes Valéria, meseterápiát tanár, ELTE

A látott dolog tud olyan nem kívánt félelmeket okozni, ami soha nem kerülne elő egy mese kapcsán?

Igen. A mese a belső képi világot mobilizálja. A gyerek úgy képzeli el a rosszat, ahogyan az elméje elbírja. Ha látja, akkor nem biztos, hogy ez így történik. De az előző kérdésedre visszatérve, ha ezt az egészet mesei fejlődés szempontjából nézzük, azt látjuk, hogy a gyerek a saját befogadóképességéhez mérten halad a mesék területén. Először az állatmeséket érti meg a legjobban, 3-4 éves kor körül. Az állatmesékből kibontakozva megérti a tündérmesék üzeneteit, majd hétéves kor körül, amikor iskolába lép, egyszer csak nem az fogja érdekelni, hogyan jut a hős bármihez csodás lények és segítség által, hanem hogy miként tud boldogulni a saját szellemi, mentális erejével. És onnantól indul el a novellamesék felé való irányultság. A mesék valós világban játszódó történetei felé fordulnak.

Bővebben: A gyereknek elemi igénye van a mesére

2011 17 jan

2011. 01. 17.

A 2010-es konferencia értékelése

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Módosítás: 2011. január 17. hétfő, 20:58; Megjelent: 2011. január 17. hétfő, 20:47; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1690

>> A konferencia értékelésének letöltése pdf formátumban.